László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Kulcsár Mária: Felnőttoktatás
284 Kulcsár Mária A képzések területén a legszembetűnőbb az informatikai képzések aránya 15% felett. Ezen képzéseknél a magas arányt lehet pozitívan és negatívan is értékelni. Egyrészt örvendetes, hogy ilyen sok lehetőség van az ilyen jellegű képzésekre, de a képzések tartalma szempontjából zömmel (körülbelül az esetek ľ részében) teljesen alapfokú felhasználói oktatásról van szó. Ezek a képzések sokat segíthetnek azoknak az idősebb generációknak (30 és 50 év között), akik az iskolában még nem találkoztak számítógéppel, és így alapvető ismereteik hiányoznak. A képzések időtartama viszont nagyon rövid (átlaga 20-40 óra között mozog), ami viszont kevés egy olyan személynek, akinek ez az első találkozása a számítógéppel. Az utolsó két évben megszaporodtak az ECDL vizsgára felkészítő képzések, amelyek certifikátumot nem nyújtanak, de emelik a résztvevők esélyeit annak megszerzésére. Ez a tény akkor érdekes, ha tudjuk, hogy Szlovákiában a közigazgatási átszervezések kapcsán alapkövetelménnyé tették az állami alkalmazottak informatikai felkészültségét-jobb híján ezt úgy határozták meg, hogy minden állami alkalmazottnak meg kell szereznie legalább az alapfokú felhasználói ECDL bizonyítványt. Természetesen ennek a célnak az eléréséhez jelentős pénzeszközöket is rendelt a kormány. Ez teremtett egy új, és fizetőképes piacot az ilyen képzések számára. A felkészítések nagyobb részét természetesen profitorientált cégek végzik, kisebb részben még az állami intézmények vannak jelen. Az utóbbi két évben akkreditált képzéseknél már örvendetes az Internet-használatra való felkészítés, és részben megjelenik a saját honlap készítésének oktatása is. De ezek is elég rövidek óraszámban, és korlátozott típusú programokkal foglalkoznak. A többi képzés viszont kimondottan csak magasan specializált szakembergárdának szól: rendszergazdáknak, ipari szakmérnököknek, statisztikusoknak, matematikusoknak stb. A következő feltűnően magasan képviselt kategória a menedzsment-marketing terület. Ennek aránya azért szembetűnő, mert meghaladja valamennyi ipari típusú képzés összegét. Az ugyan igaz, hogy a menedzserek és marketingszakemberek területén az ország régebben hiányt szenvedett, hiszen ezek a tárgyak nem szerepeltek 1989 előtt az oktatásban, de nincs igazán módja érvényesülni a marketinges vagy menedzser szakembernek, ha nincs olyan szakmunkás, aki a terméket előállítsa. Ez a terület valószínűleg divatszakmává vált az elmúlt években, és most már túltermelés kezd mutatkozni e téren. Ebben a kategóriában jelennek még meg a projektmenedzser-képzések is (ezek 2002-től szaporodtak gomba módra), amelyek főként EU-s projektek írására és menedzselésére szakosítanak. Ezeknek hatékonyságáról elég nehéz még képet alkotni, hiszen az Európai Uniós programok hazánkban csak most futnak fel igazán (főként a kisvállalkozói szférában). Új területként jelentkezik ebben a témakörben az utóbbi két évben az önkormányzati és közigazgatási menedzsment, amely szintén hiánypótlóként van jelen a piacon, és jelentős segítséget jelent a közigazgatás decentralizációnál fellépő problémák orvoslásában - szakemberhiány, rossz gazdálkodás, az EU-s források merítésének hiánya stb. Szembetűnő a nyelvi oktatások számának dinamikus emelkedése. Az általános nyelvtanfolyamok mellett az utolsó időszakban megszaporodtak a specifikus felkészítések - tehát az egyes szakmákhoz kötődő szaknyelvi felkészítés (üzletkötők, pénzügyi szakemberek számára). Ez mutatja, hogy mely területek fizetőképesek a piacon, viszont csökken az általános nyelvi alapokat nyújtó képzések aránya. További kimagasló területet a személyiségfejlesztő programok alkotják, melyeknek tartalmát és hatását nagyon bizonytalan meghatározni. Fő témáik a karrierépítés, önfejlesztés (általános), az orientáció a munkaerőpiacon, a leszakadó rétegek (végzettség nélküli csoportok) motivációja, valamint az elsődleges munkanélküli réteg (azok a fiatalok, akik az iskola elvégzése után azonnal munkanélkülivé váltak) aktivációja. Már az is elég kétséges, hogy hogyan képes egy 40 órás pszichológiai tréning hatékonyan segíteni azokat a 40-55 év közötti munkanélkülieket, akik az előző rendszerben megszo
