László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Az iskolai művelődést szolgáló lapkiadás
Magyar pedagógiai szaklapok az első Csehszlovák Köztársaságban 269 lően gyakorlati jellegűek voltak, a mindennapi tapasztalatok alapján születtek, s a számos képesítetlen pedagógus számára közvetlenül hasznosíthatók voltak, viszont az a tény, hogy a gyakorlat és nem az elmélet emberei írták a lapot, esetenként az írások színvonalának alacsony voltát eredményezték. Az idő folyamán azonban a munkatársak egyre sikeresebben törekedtek a felmerülő oktatási és nevelési kérdések tudományosabb elemzésére is. Ez szorosan összefüggött a hazai nemzetiségi iskolák segítségét szolgáló intézmények és dolgozóik fejlődésével. Elsősorban a Szlovák Pedagógiai Kiadó alkalmazottaira (Bertók Imre, Bernáth Miklós, Havas Vilmosné, Sima Éva), valamint a Pedagógiai Kutatóintézet magyar részlegének munkatársaira (Hasák Vilmos, Kylián Éva, Kissling Eleonóra, Bernáth Erzsébet, Heger Magda, Török Matild stb.) gondolunk, illetve a nyitrai pedagógusképző főiskola tanáraira (Bálint Lajos, Csanda Sándor, Horváth István, Kazimímé Pesthy Mária, Kovács Zoltán, Kulacs Dezső, László Béla, Révész Bertalan, Szeberényi Zoltán és Judit, Teleki Tibor és Ilona, Zsilka Tibor), hogy csak a leggyakrabban publikálókat említsük. A fejlődés, az elmélyülő alaposság azonban a gyakorló pedagógusok azon rétegét is jellemezte, akik hajlandók voltak tapasztalataikat, oktató-nevelő, kísérletező munkájuk, olvasási élményeik, szakmai fejlődésük körvonalazására, mások munkájának javítása érdekében is közzétenni (Böszörményi János, Lukovics Izabella, Papp Endre, Varsányi László stb.). Viszont az is tény, hogy a későbbiek folyamán is nemegyszer igen nehéz volt a szerzőgárda számának kibővítése, hiszen a remek gyakorlati megvalósítás készsége nem mindig járt együtt az írásbeli közlés készségével. A közoktatás sohasem független az általános politikától. A hazai magyar tanítási nyelvű iskolák - és ennek megfelelően a Szocialista Nevelés - története is az ország politikai, gazdasági és kulturális életének szerves részét képezte éppen úgy, mint ahogy szerves része az egész csehszlovák oktatáspolitikának. Ezt a marxista-leninista ideológia, illetve a Csehszlovákia Kommunista Pártja szabta irányvonalak határozták meg, s ez rányomta bélyegét a lap tartalmára, szerkesztésére, problémakezelésére. Egyetlen főszerkesztő sem vonhatta ki magát a párt és a kormányszervek határozatai népszerűsítésének követelménye alól, azok minél maradéktalanabb megvalósítását elősegítő tanulmányok, vezércikkek, írások, minden más témájú cikk elé helyezésétől. Rendszeresen ismertette a CSKP KB, a CSSZSZK kormányának, az SZSZK Oktatási Minisztériumának az oktatással és a neveléssel kapcsolatos - elsősorban az ideológiai, a világnézeti, szocialista hazafíságra és proletár nemzetköziség nevelésre vonatkozó határozatait. Ezeknek az eszmei-politikai jellegű írásoknak - főképp vezércikkeknek - túlnyomórészt az oktató-nevelő munka során megvalósítandó feladatok taglalása volt a tárgya (Ónodi J., Tábi L., Mózsi F., Gábris G., Pék V., Fibi S. stb.), az oktatás korszerűsítésének problematikáját is ennek függvényében kezelték. A lap első évtizedének írásai az iskolák mennyiségi fejlődését tükrözik. Igen sok a konkrét óraleírás, mint a gyors és közvetlen segíteni akarás megnyilvánulása, amit a hazai iskolareformok meglehetősen gyors egymásutánja mindenképpen indokolt. A közlemények azt bizonyítják, hogy ez az időszak az országos szinthez való felnövés ideje, amikor is társadalmi igényként lép fel a lap köré csoportosult szerzők elméleti továbbképzésének szükségessége. Az említett intézmények dolgozói, valamint a tanfelügyelők, szerkesztők, főiskolai oktatók nem túl népes gárdájára gondolunk, akik a nemzetiségi oktatásügy kérdéseinek elmélyültebb vizsgálatával megrajzolták a nemzetiségi iskolák önálló arculatát, tisztázták az ún. specifikus és összállami tantárgyakat és nevelési területeket. A továbblépés igénye általános jellemzőjük volt. Az egyes tantárgyak közük természetesen elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanításának problematikája állt a folyóirat fókuszában, hiszen ez volt az a terület, amelyben a többi hazai pedagógiai folyóiratokból nem, a magyarországi szaklapokból pedig csak részben várhattak segítséget. Ugyanis ez a hazai magyar iskola specifikus tantárgya, amint a szlo-
