László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
Az iskolai önkormányzatiság kialakulása 25 mir Mečiar megállapodott a Cseh és Szlovák Köztársaság kettéválasztásában. A független Szlovák Köztársaság megalakulását (1993. január 1.) megelőzően 1992. július 17-én a Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló nyilatkozatot, majd szeptember 1-jén a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. Az alaptörvény több kifogásolható részt tartalmaz; lehetővé teszi, hogy a végrehajtó hatalom kezében összpontosuljon a hatalom, de számunkra a legsérelmesebbek a nemzeti kisebbségek jogkörét érintő cikkelyek (33. és 34. cikkely), valamint néhány további rendelkezés. Az alkotmány Preambuluma közvetve a szlovákok nemzeti államaként határozza meg a Szlovák Köztársaságot, s az államhatalom hordozóit csak fonnálisan érinti. Az eddig használt „hivatalos nyelv” fogalmát a szlovák nyelv mint államnyelv helyettesíti. Az ország minden lakosára vonatkozó állampolgári jogokat rögzíti az alkotmány, ugyanakkor a kisebbségi jogok esetében az ún. minimalizálás elve érvényesül. A magyar oktatásügy szempontjából a legsérelmesebb az, hogy nem biztosítja tételesen a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven oktató iskolák létrehozásának jogát. Az alkotmány e hiányossága tette lehetővé az elmúlt időszakban azt, hogy alacsonyabb szintű rendeletekkel akadályozzák a magyar tannyelvű oktatási intézmények létrehozását. Az alkotmány veszélyeire mutatott rá az Együttélés Politikai Mozgalom 1992. szeptember 12-i sajtóközleménye: „...Alapvető kifogásunk, hogy az alkotmány lehetővé teszi a hatalomnak a végrehajtó hatalom kezében való összpontosulását, valamint a demokratikusan hozott döntések túlzott mértékű ellenőrzését... Az alkotmány bizonytalanságot teremt a magántulajdon terén... ...Legsérelmesebbnek azonban a nemzeti kisebbségek jogkörével kapcsolatos cikkelyeket tartjuk...” Az alkotmány általános érvénnyel biztosítja mindenki számára a műveltséghez és a művelődéshez való jogot (42. cikkely). A kisebbségek számára viszont csak a művelődési és kulturális intézmények létesítését teszi lehetővé. Az alkotmányban ugyanakkor benne foglaltatik a művelődési intézmény és az iskola fogalma közötti különbség (lásd a 42. cikkely 2. bekezdését és a 34. cikkely 1. bekezdését). Nem biztosítja tételesen a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvi iskolák létrehozásának jogát, így az alkotmány szerint a létezők is megszüntethetők...” 4. AZ ISKOLAI ÖNKORMÁNYZATISÁG KIALAKULÁSA 4.1. Az oktatásügyi államigazgatásról szóló Tt. 542/1990. sz. törvény Mind a szlovák tannyelvű, mind a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák szempontjából az egyik legfontosabb jogszabály az 1990- ben elfogadott Tt. 542/1990. számú törvény, s az ezzel összhangban kiadott, az iskolatanácsok megalakításáról és működéséről, valamint az iskolaigazgatók és helyetteseik megválasztására vonatkozó szabályzat. Az 542/1990-es számú törvény szerint az iskolatanácsok jogkörébe tartozott javaslatot tenni az igazgatók kinevezésére és visszahívására. Az igazgatók kinevezésére vonatkozó viszonylag szigorú elveket tartalmazó szabályzatot a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Ifjúsági és Sportminisztériuma 1991. május 2-án hagyta jóvá és május 7- én lépett hatályba. A szabályzat sok demokratikus elemet tartalmazott, pl. az igazgató személyével kapcsolatban az iskolatanács mellett a helyi önkormányzat is véleményt alkothatott. Ez lehetőséget adott arra, hogy ne legyenek kinevezhetők olyan személyek, akik 1989 előtt vezető tisztséget tölthettek be a kommunista államigazgatásban, illetve az oktatásügy irányításában. A törvény lehetővé tette, hogy a magyar iskolák viszonylag önállóak legyenek, mivel széles jogköröket biztosítottak az iskolatanácsoknak. A törvény a következőképpen határozza meg az iskolatanácsok feladatkörét: „Az iskolatanács kezdeményező és tanácsadó önkormányzati szerv, mely az oktatás és szervezés terén a szülők, a pedagógusok és a tanulók érdekeit képviseli. Figyelemmel kíséri az
