László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

Pék László: A szlovákiai magyar pedagógusok szövetsége

204 Pék László ságok szétválasztását, a megszüntetett magyar kisiskolák újraindítását és az oktatás reformjá­nak támogatását tűzte ki célul. 1990. szeptember 7. - Vince-háza. Egy asz­talnál a magyar politikai mozgalmak, a Csema­­dok és a pedagógusszövetség képviselői. Javas­lat született az oktatási minisztérium nemzeti­ségi főosztályának átszervezésére, személyi ál­lományának megváltoztatására és közvetlenül a miniszter irányítása alá helyezésére. 1990. december-Az országos választmány vendége volt Beke Kata magyar közoktatási ál­lamtitkár és Milan Hejný, a szlovák oktatási miniszter helyettese. A résztvevők a progresz­­szív oktatási és nevelési módszerekről és a nemzetiségi oktatásról értekeztek. Még ebben a hónapban Andrásfalvi Bertalan oktatási mi­niszter fogadta a határon túli magyarság okta­tásüggyel foglalkozó képviselőit. Ezt a találko­zót tekinthetjük a magyar oktatási tárcával való hivatalos kapcsolatok kezdetének. 1991. október 11-13. - Galánta. Kárpát­medence magyar oktatási szakembereinek első találkozója az anyaország határain kívül Kál­mán Attila államtitkár és Töttössy Istvánná fő­osztályvezetőjelenlétében. Itt körvonalazódtak a nyári szakmai továbbképzések szervezésének és anyagi támogatásának alapelvei, illetve a ki­helyezett egyetemi-főiskolai központok létre­hozásáról és anyaországi támogatásáról szóló elvi megállapodások. Következő év őszén be­indult az alsó tagozatos pedagógusképzés a kassai és a komáromi konzultációs központok­ban, 1993-tól pedig minden évben megrende­zésre kerültek a pedagógusok továbbképzését szolgáló nyári egyetemek. 1990—1992 között több találkozó jött létre az éppen regnáló szlovák oktatási miniszter és a pedagógusszövetség elöljárói között. Ezeken szó volt többek között a közös igazgatású isko­lák szétválasztásáról, magyar pedagóguslap anyagi támogatásáról, a szlovák nyelv idegen nyelvként való tanításáról a nemzetiségi isko­lákban, a nemzetiségi főosztály átalakításáról. 1992. március 28. - Szőlőske. Második or­szágos közgyűlés a keleti végeken. Sem politi­kai pártjaink, sem a sajtó, sem a Csemadok nem szentelt figyelmet a közgyűlésnek. Felme­rült a közgyűlésen a szakszervezetté válás lehe­tősége, de erről döntés nem született. A szőlőskei közgyűlést követő időszakban országszerte alábbhagyott a forradalmi idők lelkesedése. Nem következtek be igazi változá­sok az iskolarendszerben. Egyre nyilvánvalób­bá vált, hogy ki kell építeni saját intézményein­ket, mert a meglévő háttérintézmények nem szolgálják a magyar iskolák pedagógusait, s a pedagógusszövetség csak foltozni tudja a meg­lévő lyukakat. 1992-re a szövetségben regiszt­rált tagok száma kétezer alá csökkent. 1992. december 1. - Az Országos Képvise­lőtestület döntése alapján a szövetség Pozsony­ból Komáromba tette át székhelyét. 1993. január 23. - A szövetség elöljárósága átmeneti megoldásként támogatja a nyitrai főis­kola keretén belül a Nemzetiségi Kultúrák Ka­rának létrehozását azzal a feltétellel, hogy az minden szakon és szinten biztosítja az anya­nyelvű képzést. Elengedhetetlennek tartja azonban az önálló magyar felsőoktatási intéz­mény létrehozását. 1993. január 30. - Az SZMPSZ nyílt levél­ben tiltakozik Matúš Kučera oktatási miniszter­nél a kétnyelvű, ún. alternatív iskolák létreho­zása ellen a magyar iskolák rovására. 1993. március 11. - Tárgyalás az iskolaügyi minisztérium akkori főosztályvezetőjével önál­ló magyar pedagógiai központok kialakításáról, illetve a tanítók énekkara és a Nevelés című lap támogatásáról. 1993. április 16-17. - Rimaszombat. Az Országos Képviselőtestület új alapszabály ki­dolgozását javasolta. Középiskolai igazgatók­ból álló hazai ösztöndíjtanácsot hozott létre a magyarországi felsőoktatási intézményekbe je­lentkező diákok ösztöndíjra vonatkozó kérvé­nyeinek elbírálására. A soproni és győri főisko­lák kihelyezett osztályait átadta a Komáromi Városi Egyetemnek. “Nyelv, irodalom, kom­munikáció” néven alapítvány létrehozásáról döntött a Zsolnai program adaptálásának támo­gatására. 1993. május 3. - Munkaértekezlet a pozsonyi minisztériumban a szlovák nyelvtudás színvona­lának emelése érdekében hozott rendeletek és in­tézkedések teljesítéséről és eredményeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom