László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Simon Attila: Az iskolák védelméért folytatott küzdelem 1994 - 1998
196 Simon Attila SOS Pedagógiai Alap, amely vállalta az elbocsátott és bérükben megrövidített pedagógusok anyagi támogatását.171 Noha Vladimír Mečiar a Horn Gyulával folytatott győri tárgyalásain megígérte, hogy az új tanévben nem lesz probléma a kétnyelvű bizonyítványokkal, az oktatási tárca az 1997/98- as tanévben is hajthatatlannak mutatkozott. A hazai és külföldi tiltakozások miatt, illetve a külföld megtévesztésének érdekében viszont felajánlotta, hogy az iskolák illeték fejében kétnyelvű bizonyítványokat is kiállíthatnak az azt igénylő diákok számára. Ezek azonban nem lesznek hivatalos okmánynak tekinthetők. Ezt a magyar szervezetek csupán félrevezető manőverként értékelték, s az ilyen megoldás iránt a szülők sem mutattak érdeklődést, így ilyen bizonyítványok kiállítására nem is került sor. Ilyen előzmények után az 1998. január 30-i és június 26-ai bizonyítványosztás alkalmából a szlovákiai magyar iskolákban kivétel nélkül egynyelvű bizonyítványokat osztottak ki a pedagógusok. A tiltakozás ekkor már csak enyhébb formákat öltött. Néhány helyen nem vették át a bizonyítványt a diákok, más településeken pedig pár napon belül visszaadták azokat. A koordinációs tanácsok javaslatára az egynyelvű bizonyítványok mellé több iskolában magyar nyelvű értesítőt állítottak ki, ez azonban nem volt hivatalos okmány. 1998 júniusában kétnyelvű bizonyítványok kiállítására az országban egyedül Agócs Béla172 nádszegi pedagógus vállalkozott, igaz ezekről hiányzott az igazgatónő aláírása. Az 1997/98-as tanév második félévében már nem a bizonyítványügy, hanem az újabb iskolaigazgatói leváltások és a készülő új oktatási törvény borzolta fel a kedélyeket. Március 15-én ugyanis a Komáromi Járási Hivatal oktatási osztályának vezetője leváltotta tisztségéből a búcsi magyar tannyelvű iskola igazgatóját, Varga Lajost és a Búccsal szomszédos bátorkeszi magyar iskola igazgatóját Novák Ferencet. Bár az indoklás nem ezt tartalmazta, a leváltás okát minden bizonnyal az jelentette, hogy mindkét igazgató a szlovákiai magyar közéletben is aktívan fellépő személyiség volt, s a hatalom őket okolta azért, hogy a félévkor az érintett iskolák diákjai otthon maradtak és nem vették át az egynyelvű bizonyítványokat. A leváltások a búcsi és bátorkeszi lakosok határozott tiltakozását váltották ki, akik miután hiába demonstráltak a döntés ellen, polgári engedetlenséget hirdettek, s június 5-én nem engedték iskolába gyermekeiket. A búcsiakkal és bátorkesziekkel való szolidaritást vállalva hasonlóan a Komáromi járás összes magyar iskolájában hasonlóan cselekedtek a szülők, de más járásokban is voltak települések, ahol ezen a napon nem mentek iskolába a tanulók. A hatalom azonban hajthatatlan maradt, a korábbi esetekhez hasonlóan, ismételten nem változtatta meg döntését. A bizonyítványok és az igazgatók leváltása ügyében a hatalom látszólag győzelmet aratott, ám a magyar iskolák ellen folytatott háborút nem nyerte meg. Az oktatási miniszter alig néhány hónappal a parlamenti választások előtt, 1998 tavaszán ugyanis újabb kísérletet tett az alternatív oktatás bevezetésére. A parlament elé terjesztette az alap- és középiskolák rendszeréről szóló 1984. évi 29. számú törvény módosítását. A tervezett módosítás valójában a teljesen magyar nyelvű közoktatás felszámolását szolgálta volna. Előírta, hogy a szlovák nyelv és irodalmat, a történelmet és esetleg más tantárgyakat szlovák nyelven oktassanak, valamint azt is, hogy az iskolák csak az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyveket és segédeszközöket használhatják. A szlovákiai ma-171 Új Szó, 1998. január 19. 172 A tanügyi hivatal sorozatos fenyegetései ellenére Agócs korábban is mindig kétnyelvű bizonyítványt osztott. Megalkuvásra képtelen jelleme miatt Mečiar bukása és az MK.P kormányra kerülése után határozottan követelte azok leváltását (többek között a nádszegi iskola igazgatójának), akik a kétnyelvű bizonyítványok miatt hivatalból ártottak neki. Agócs végül, akit 1999. július 1-jci hatállyal elbocsátották munkahelyéről, 2001-ben az öngyilkosságba menekült.
