László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

A. Szabó László: A szlovákiai nemzetiségi oktatás jelenlegi helyzete

Továbbképzés 17 művészeti, katonai, rendőri, egészségügyi, va­lamint jogi egyetem is. Önkormányzatiságuk alapja az akadémiai közösség, amely közvetlenül dönt az egyetemi tanács (szenátus) összetételéről, illetve közvet­ve az egyetemet irányító rektor személyéről. Minden intézmény a saját belső szervezési és működési szabályzata szerint működik. A felsőfokú oktatás tartalmát az egyes sza­kok tanulmányi programjai határozzák meg. A tanulmányok végezhetők nappali vagy levelező tagozaton, mindkét esetben bizottság előtt zaj­ló államvizsgával fejeződnek be. A vizsgán va­ló részvétel feltétele bizonyos számú kredit megszerzése. Az egyetemek oktató, kutató, valamint fej­lesztő tevékenységének minőségét és színvona­lát az akkreditációs bizottság hivatott megítél­ni, s ez a testület dönt arról is, milyen szakokon folytathat képzést egy-egy intézmény. A 2003. október 23-án elfogadott Tt. 465/2003. számú törvény értelmében 2004. ja­nuár 1-jétől működik Komáromban a Selye Já­nos Egyetem, amelynek a törvény szövege által meghatározott oktatási nyelvei a magyar, a szlovák, illetve egyéb nyelvek. Az egyetem megalakulásának körülményeit és helyzetét a kötet más helyén tárgyaljuk. 6. TOVÁBBKÉPZÉS A szakemberek versenyképessége szükségessé teszi az élethosszig tartó tanulást. Az érettségit követő (poszt-szekunder) és a felsőfokú oktatás harmadik szintjén lévő posztgraduális képzés mellett fokozatosan kialakultak különböző új továbbképzési formák, főképp magánintézetek­nek és polgári társulásoknak köszönhetően kor­szerűsödött a tartalom és fonna is. Jelenleg a középiskolákon és az egyetemeken kívül mint­egy 300 különböző oktatási intézmény foglal­kozik továbbképzéssel. A továbbképzés egyik különlegesen fontos területe a pedagógusok továbbképzése, ahol a magyar nyelvű képzésből legjelentősebb mér­tékben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége, illetve a Selye János Egyetem égisze alatt működő Comenius Pedagógiai Intézet ve­szi ki a részét. A magyar nemzetiségű lakosság számára az egyéb felnőttképzési formák terén jelentős tevékenységet fejtenek ki az ún. műve­lődési akadémiák, amelyek szakembergárdájuk összetételétől függően számos képzést magyar nyelven (is) indítanak. A törvényi szabályozásról, az egyes intéz­ménytípusok tevékenységéről és történetéről, valamint a statisztikai adatokról a további feje­zetekben számolunk be részletesebben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom