László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
148 László Béla A magyar nyelvű alapiskolai közoktatás effektivitása ezzel ellentétben a '80-as években alig változott, míg a '90-es években 10%, 6%, illetve 5% körül növekedve elérte a 84,75; 81,29, illetve a 104,25%-ot. Az egyik figyelemre méltó eredmény viszont a középiskolai képzés terén a legjobban kiépített gimnáziumi oktatás effektivitásának ingadozó stagnálása a '80-as és '90-es években. Például 1990 és 2001 között 92,46%-ról 84,51%-ra csökkent a magyar nemzetiségű diákok részesedése a gimnáziumi képzésben (E3). Ennek köszönhetően relatívan nőtt: 77,88%-ról 81,77%-ra a magyar nyelvű gimnáziumi képzés effektivitása a magyar nemzetiségű gimnazistákhoz viszonyítva (E2), ellenben a magyar nemzetiségű gimnazista korcsoporthoz viszonyítva 72,01 %-ról 69,10%-ra esett vissza (Ej). A 2001-2005 közötti időszakban azonban mind a három mutatóban 3-4% körüli effektivitás-javulás tapasztalható, amely a magyar gimnáziumi oktatás stabilizálódását jelzi. A középiskolai képzés terén a magyar szakközépiskolai képzés alacsony effektivitása és annak csökkenése a legszembetűnőbb, amely 1990-től 2001-ig folyamatosan, a korcsoporthoz viszonyítva 56,46%-ról 48,35%-ra, a magyar nemzetiségű diákok számához viszonyítva pedig 66,69%-ról 58,57%-ra csökkent. Ez a '90-es években a magyar nyelvű érettségivel végződő középiskolai képzés (gimnázium, szakközépiskola) effektivitásának szinte minden mutatóban való csökkenése arra utal, hogy a szlovákiai magyar politikai, civil, pedagógiai társadalom nem tudatosította ezek fontosságát, szükségességét a magyar nemzeti közösség műveltségi szintjének emelése és érvényesülése érdekében. Az utóbbi öt évben a magyar nemzetiség e képzésekben növelte effektivitását, amely többek között három okra vezethető vissza. A szlovákiai magyarság ráérzett, hogy a magasabb műveltségben, a továbbtanulásban rejlik a munkaerőpiacon való sikeresebb érvényesülés. Minden bizonnyal pozitív szerepet játszott itt a magyarországi támogatási rendszer, de az is, hogy a magyar nemzetiség politikai képviselete a kormánykoalíció része volt. A szakmunkásképzésben viszont folyamatosan javult a magyar nyelvű képzés effektivitása 1980 és 2001 között, a korcsoport magyar nemzetiségű tanulóihoz mérten 30,96%-ról 55,18%-ra (E3) és a magyar nemzetiségű szakmunkásképzős tanulókhoz viszonyítva pedig 33,83%-ról 53,60%-ra (E2). Az utolsó öt évben viszont ez a fejlődés megállt. Az Ej, E2 mutatókban való javulás azonban már nem a magyar nyelvű szakmunkásképzés effektivitásának javulását jelzi, hanem a magyar nemzetiségű diákok számának a korcsoport szerinti diákszámához viszonyított csökkenésének a közvetett következménye. A középiskolai közoktatás egészét tekintve azonban ezekből az adatokból az is kitűnik, hogy az érettségit nem, vagy csak alacsony szinten adó magyar nyelvű szakmunkásképzés az érettségivel végződő többi képzéstől vonta el a diákokat, amely a felsőfokú továbbtanulás szempontjából a magyar nyelvű közoktatás effektivitásának csökkenését jelenti. Itt is tetten érhető a magyar középiskolai közoktatás, az előzőekben jelzett hiányosságain túl, két nagyon lényeges jelenség. Az első az, hogy a magyar nemzetiség részesedése a középiskolai oktatásban lényegesen elmarad a korcsoportok arányaitól (E3). A másik abban mutatkozik meg, hogy nagyon alacsony a magyar nyelvű középiskolai képzés effektivitása, mindenekelőtt az érettségivel végződőekben. A magyar nyelvű közoktatás effektivitása tehát abban nyilvánul meg, hogy milyen a vonzása a magyar nemzetiség körében és milyen feltételeket tud biztosítani a belőle kilépők számára az elhelyezkedés, a továbbtanulás, a szlovák és idegen nyelvi kompetenciák terén. A magyar nyelvű közoktatás effektivitásának további jellemzőjét adják a középiskolába, illetve a felsőoktatásba való belépés arányai. Szlovákiában 1991-ben az alapiskolás tanulók 41,55%-át tették ki a középiskolás diákok és ezek 17,61%-át a felsőfokú oktatás hallgatói. A magyar nemzetiségűek esetében ezek az adatok 40,73%-ra, illetve 9,86%-ra alakultak. Tíz év után Szlovákiában ezek az adatok 45,45, illetve 32,71 százalékra módosultak, míg a magyar nemzetiségű fiatalok esetében 42,97, illet-
