László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
138 László Béla 42. táblázat. Legmagasabb elért műveltség (magyar nemzetiség) 39. táblázat szerint 1 A 2. KEN 3. KE 4. K 5 EGY 8, <15 év 1991 Kellene lenni 162 779 119 943 103 696 223 639 33 025 141 382 Iliány-Többleli +61246+781 -18 921 -18 140 -16618 -25 265 Hiány-Többlet+ %-ban +37,63+0.65 -18.25 -8,11 -50.32 -17,87 2001 Kellene lenni 109 674 122 369 133 397 255 767 40 978 104 530 Hiány-TöbbleH + 49 019+ 12019 -18 379 -6 361 -17 326 -21 688 Hiány-Többlet+ %-ban +44,69+9,82 -13,78 -2.49 -42.28 -20.75 1991-2001 Gyarapodás^ Csökkenésszámban-65 332+13 664 +30 243 +43 907 +7 245 -33 275 Ez %-ban-29,16 + 11.32 +35,67 +21.37 +44.16 28,66 Szlovákia 1991-2001 Gyarapodást Csökkenésszámban-379 823+ 149 427 +414 362 +563 789 + 116 404 -234 108 Ez %-ban-25,11 +13,40 +43,00 +27.13 +37,93 17.82 A magyar nemzetiség részesedése %-ban 17,20 9,14 7.30 7.78 6,22 14.21 3.6.4. Az alacsonyabb műveltségi szint okainak elemzése A szlovákiai magyar nemzeti közösség alacsonyabb műveltségi szintjének egyik fő okát az iskolai művelődésben, a magyar iskolák hálózatában, az ott folyó oktatás tartalmában, színvonalában és nem utolsó sorban a magasabb műveltségi szint elérésének igényére való nevelésben kell keresni. E problémák olyannyira összetettek, hogy megoldásukra az elmúlt másfél évtizedben a szlovákiai magyarság még próbálkozást sem tett. Az alacsony műveltségi szint a középiskolai képzésben és a felsőoktatásban termelődik. Arra, hogy a távolabbi múltból örökölt műveltségi lemaradásról van-e szó, vagy e műveltségi szintbeli lemaradás tovább generálja önmagát, a középiskolai képzés és a felsőoktatás utolsó 15 évének áttekintésével keressük a választ. 3.6.4.1. Középiskolai képzés A középiskolai képzés tekintetében ezekre a kérdésekre az 1991, 2001 és 2005-ös statisztikai adatok elemzésével keressük a válaszokat. E célból a hivatalos statisztikai adatok alapján olyan új statisztikákat készítettünk, amelyek jellemzik a képzésben lévő diákok, hallgatók számbeli lemaradását (lásd a 43. táblázatot). Mivel a magyar nemzetiség 10,76 (1991) és 9,68 (2001) százalékos arányaitól nagyban eltérnek az egyes iskolai művelődésben résztvevő korcsoportok százalékos arányai, ezért a korrekt következtetések levonása érdekében a korcsoportok arányait vettük alapul a számításoknál. A hivatalos statisztikai adatok szerint Szlovákia 14-19 éves középiskolás korcsoportjának 1991-ben 9,54%-át és 2001-ben pedig 8,36%-át alkották a magyar nemzetiségűek. Azonban 2005-re ilyen hivatalos adat híján becslésre kényszerültünk, amely az 1991 és 2001-es adatok közötti differencia arányos továbbvitelén alapszik. így kaptuk a 2005-ös, szóban forgó korcsoport magyar nemzetiségű 7,88%-os arányát (lásd még a 2.2.1-es fejezetet és a 13-18. táblázatokat). Azon magyar nemzetiségű diákok számát, akiknek a középiskolai képzésben kellene lenni, a szlovákiai diák számadatok imént kapott százalékos arányában számítottuk ki. Most pedig térjünk ki az így elkészített 43. táblázat adatainak elemzésére.
