László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
136 László Béla 40. táblázat. Műveltségi eloszlás százalékban Legmagasabb elért műveltség 1991 2001 Szlovákia Szlovák nemzetiségű Magyar nemzetiségű Szlovákia Szlovák nemzetiségű Magyar nemzetiségű 1 Alapiskolai (nem befejezettel együtt) 28,68 27.15 39.49 21.06 19,65 30,49 2.Középiskola érettségi nélkül 21.14 21,40 21.28 23.50 23.76 25,81 Ebből 2.1-szakmunkás 19.05 19.29 19,35 19,72 19,81 23.15 2.2-szakiskola 2.09 2.11 1.93 3,78 3.95 2.66 3 Középiskola érettségivel 18.27 18.85 14,94 25.61 26,62 22.10 Ebből: 3.1 - szakmunkás 1.72 (9.42) 1.86 (9,87) 0,86 (5.76) 4,68 (18,29) 5,01 (18.82) 3.09 (14,01) 3 2 - szakiskola 13.35 (73.05) 13,87 (73.58) 10,12 (67.73) 16,22 (63,33) 16.97 (63,75) 12,92 (58,49) 3.3 - gimnázium 3.20 (17.53) 3.12 (16.55) 3,96 (26.51) 4,71 (18.38) 4,64 (17.43) 6,08 (27,50) 4.Középiskola összesen 39.41 40.25 36.22 49,12 50,38 47,91 5. Felsőfokú 5.82 6.08 2.89 7.8 8,2 4,54 Ebből 5.1 - bakalár 0,33 (4.23) 0.34 (4.11) 0.28 (6.20) 5.2 - magiszter, mérnök, orvos 7,10 (90.24) 7.45 (90.47) 4,05 (89,16) 5.3 - PhD. 0,44 (5,33) 0.45 (5.42) 0.21 (4.64) 6. Iskolai végzettség nélkül 0.51 0,42 0.49 0.29 0.24 0.36 7. Ismeretlen 0.67 0.58 0,44 1,59 1.09 0.78 8. Gyermekek 1991- 15 évig 2001 - 16 évig 24.91 25.52 20,47 20.07 20.40 15,92 9. Összesen 100 100 100 100 100 100 változási tendenciát azonban beárnyékolja az a tény, hogy ezt mindenekelőtt az érettségivel rendelkező magyar szakmunkások számának növekedése idézte elő. Szám szerint ez tíz év alatt 4880-ról 16 107-re emelkedett, amely 230%-os növekedésnek felel meg (lásd a 39. táblázatot). Ennek ellenére azonban még mindig az ilyen képzettségű szlovákiai lakosoknak a magyar lakosok csak a 6,31%-át teszik ki. Szlovákiában a mai napig a magyar nyelvű középiskolai képzésben a gimnáziumi képzés van túlsúlyban a legjobban megszervezve, ezért nem meglepő, hogy az ilyen legmagasabb középiskolai végzettségű lakosok között még mindig lényegesen nagyobb arányban vannak a magyar nemzetiségűek, mint azt az összlakossági arányok indokolnák. Az 1991-es 13,30%os arány 2001-re 12,48%-ra módosult, de így az utóbbi inkább távolodott (2,8%-ra a 2,54%ról) a 9,68 %-os összlakossági aránytól, mint közeledett volna. A szlovákiai magyarság ezt a magas gimnáziumi képzettségi szintet nem tudta a felsőfokú továbbtanulásban határozottabban kamatoztatni. Ezt úgy is értékelhetjük, hogy ezáltal az érettségivel járó középiskolai szakképzést igénylő munkahelyek betöltése terén a magyarság hátrányos helyzetbe került. Szlovákiában a szakközépiskolai végzettségű lakosok alkotják a legmagasabb érettségivel rendelkező lakosok túlnyomó részét. E kategóriában a magyarok aránya nem éri el az összlakossági arányokat, de a 8,16%-ról 7,71%-ra történő változása a 9,68%-hoz való közeledés tendenciáját mutatja (lásd a 39. táblázatot). A lakosoknak a képesítési szintek szerinti belső eloszlása tekintetében hasonló fejlődési tendenciák fedezhetők fel 1991 és 2001 között a szlovákiai magyarságnál, mint országos szinten (lásd a 42. táblázat 3.1, 3.2, 3.3 sorát). Ebből is látható, hogy a szlovákiai magyarság műveltségi szintbeli lemaradása középszinten az érettségivel végződő szakmunkás és szakközépiskolai képesítésekben mutatkozik meg. Érdemes felfigyelni azonban arra, hogy az előbb
