László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
A. Szabó László: A szlovákiai nemzetiségi oktatás jelenlegi helyzete
A. SZABÓ LÁSZLÓ A SZLOVÁKIÁI NEMZETISÉGI OKTATÁS JELENLEGI HELYZETE 1. A KISEBBSÉGI OKTATÁS TÖRVÉNYES KERETEI Szlovákia területének földrajzi fekvése, valamint geopolitikai helyzete, illetve a régióban végbement népvándorlás és a territórium egykori elfoglalása, mind-mind nyomát viseli az ország jelenlegi helyzetén, a lakosság nemzetiségi szerkezetének alakulásán. Az 1991-es népszámlálás adatai alapján1 a nem szlovák nemzetiségű lakosság aránya elérte a 14,31%-ot, vagyis az ország minden hetedik polgára valamely kisebbséghez tartozott. Tíz esztendővel később ez az arány némileg csökkent, és a 85,8%-ot kitevő szlovákság mellett 9,7% volt a magyar, 1,7% a roma, illetve 0,8% a cseh nemzetiségű polgárok aránya. Ez azt jelenti, hogy a többségi nemzet és a roma kisebbség képviselőinek számaránya némileg nőtt, a magyarok száma viszont jelentősen apadt. Ami a területi megoszlást illeti, Szlovákia határain belül nem található a nemzetiségek szempontjából olyan homogén közigazgatási egység, járás vagy kerület, ahol csak nemzeti kisebbségben élő csoportokat találnánk. Az ország jelentős része vegyesen lakott területnek minősül. Ez a tény számos sajátos problémát és feladatot ró a szlovákiai oktatásügyre. Mivel a rendkívül fontos intézményes nevelés és oktatás szorosan összefügg az emberi jogok biztosításával és betartásával, a közoktatás helyzetének elemzése során nem szabad figyelmen kívül hagyni az ország nemzetiségi politikáját sem. Annak ugyanis állandóan az ország által elfogadott és jóváhagyott nemzetközi konvenciókkal és megállapodásokkal összhangban kellene formálódnia. Ezeknek a jogoknak a gyökerei főképp az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) dokumentumaiban találhatók, de meg kell említenünk az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményét2, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját3 is. Ezen egyezmények célja elsősorban a kisebbségek hatékony védelme, s kihatással vannak az oktatás területére is. Az általános emberi jogok biztosítása azonban nem csupán a nemzetközi egyezmények alapján történik, ezek szavatolása elsősorban a hazai jogszabályok feladata. így aztán elsősorban a Szlovák Köztársaság Alkotmánya garantálja a hatályban lévő és az ország által elfogadott nemzetközi dokumentumok betartását, hiszen kimondja4, hogy azok előnyt élveznek a belső jogrend normáival szemben, ugyanakkor azt is deklarálja, hogy az alapvető emberi és szabadságjogok mindenkit megilletnek. A nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosság számára az említett szabályok értelmében szerveződik az oktató-nevelő tevékenység. Kiindulópontnak e téren is a Kisebbségi Keretegyezményt tekinthetjük, amelynek egyes cikkelyei biztosítják a nemzetiségi iskolák létrehozásának jogát, az anyanyelvi tanulást, a pedagógusképzést. A Keretegyezmény ugyancsak tartalmazza azt az alapelvet, hogy a megállapodást aláíró felek a nemzetiségek által lakott területeken - megfelelő igény esetén - az ország oktatási rendszerének szerves részeként biztosítják 1 A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának hivatalos adatai a népszámlálásról. 2 Kisebbségi kcrctcgyczmény a nemzeti kisebbségek védelméről, Strasbourg, 1995. február, H(95) 10. 3 A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, Strasbourg, 1992. nov. 5., European Treaty Scries 148. 4 A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, 7. cikkely, 5. bekezdés
