László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy 99 Szlovákiában az iskolák számát tekintve az utolsó 15 évben a tanulók számának folyamatos, jelentős (188 216) csökkenése ellenére az alapiskolák száma alig változott. Ez az alapiskolák integrációjának újabb hullámát vetíti előre, mert az iskolákra fordítható anyagi eszközök nem teszik lehetővé az iskolák finanszírozását, az oktatás színvonalát elősegítő befektetéseket. A magyar tannyelvű iskolák, illetve magyar tannyelvű osztályokat működtető iskolák a szlovákiai alapiskolák 12,65%-át alkotják 2005-ben (tehát részesedésük országos viszonylatban még kissé nőtt is). Az alapiskolás tanulók száma Szlovákiában 1990 és 2005 között 26,13%-kal csökkent, az osztályok száma viszont csak 11,76%-kal. Ezzel szemben a magyar tannyelvű iskolákban - többek között a korcsoportok nagyobb arányú csökkenése miatt — az említett időszakban a tanulók számának csökkenése 27,04%-os volt. Az óvodás gyermekek esetéhez hasonlóan az alapiskolás tanulóknál is csökkenő tendenciát mutat a szlovák tannyelvű iskolába járó magyar nemzetiségű tanulók százalékos aránya és természetesen száma is. 1996-tól ez a tendencia a statisztikai adatok szerint már nem folytatódik. A magyar nyelvű alapiskolai oktatásban részesülő tanulók számának relatív növekedését még azzal is alátámaszthatjuk, hogy míg 1990 és 2005 között a magyar nemzetiségű alapiskolások száma 22 408-cal, azaz 34,64%-kal csökkent, addig a magyar nyelven tanuló gyermekek száma csak 13 088-cal, vagyis 27,04%-kal lett kevesebb. Ugyanebben az időszakban a magyar nyelven tanuló magyar nemzetiségű alapiskolás gyermekek száma 13 771-gyei, azaz 28,94%kal lett kevesebb, azonban a szlovák nyelven tanuló magyar nemzetiségű alapiskolások száma lényegesen nagyobb mértékben, 8637-tel, azaz 50,48%-kal csökkent. Ebből adódóan a magyar nemzetiségű tanulók számbeli csökkenéséhez a szlovák nyelven tanuló magyar alapiskolások 38,53%-kal járultak hozzá annak ellenére, hogy az utóbbiak százalékos aránya kevéssel 20% fölött mozog. Érdemes megfigyelni, hogy a szlovák iskolákba járó magyar tanulók számának arányai az utolsó években 1997-2005 között lényegesen nem változtak annak ellenére, hogy Magyarország részéről intenzívebbé vált a határain túli magyarság támogatása. A statisztikai adatok elemzése alapján nehezen magyarázhatók az iskolai statisztikai évkönyvekben a magyar nemzetiségű tanulókra vonatkozó számadatok eltérései a népszámlálás által a magyar nemzetiségű tanulók alapiskolás (5-14) korcsoportjáról közölt adatoktól. Ez abban jelenik meg, hogy több a magyar nemzetiségű alapiskolás tanuló, mint amennyinek a korcsoport aránya szerint lenni kellene. Ez a jelenség 1995-től észlelhető. Ez azzal magyarázható, hogy a 2001-es népszámláláskor kevesebb alapiskolás tanulónak jegyezték be magyar nemzetiségét, mint amennyinek az iskolai beiratkozáskor. E jelenségnek további okozója az is lehet, hogy a köztes évek korcsoport arányai arányos becslésen alapulnak és a magyar nemzetiség népszaporulatának csökkenése már lelassult, esetleg meg is állt. A magasabb korcsoportos roma származásúaknak az alapiskolás tanulók közötti nyilvántartása is hozzájárulhat ehhez a furcsa statisztikához. Ezekre a feltételezésekre csak mélyebb kutatások adhatják meg a választ. Mivel az alapiskolák látogatása kötelező, ezért itt sem a hiány, sem a többlet nem értelmezhető pozitív jelenségként. Olyan jelenségek is észlelhetők, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság jelentős részét a magyar romák alkotják, a szülők a magyar iskolákban meglevő magas roma jelenlét miatt inkább szlovák iskolába íratják gyermeküket. Ilyen körülmények között a tehetséges tanulók esetleges látványos eredményei vagy a külső támogatások sem hoznak sikereket a magyar tannyelvű iskolákba való beiratkoztatás terén. Fel kell készülni azonban egy várható új jelenségre is, amely az anyanyelvű oktatást és a szülőföldön való maradást állíthatja egymással szembe az európai integráció kapcsán. A hoszszan elnyúló szlovák-magyar államhatár mentén élő szlovákiai magyarság gondolkodása ugyanis akár olyan irányt is vehet, hogy a szülők a szlovákiai magyar tannyelvű alapiskola elvégzése után magyarországi középiskolákba íratják gyermekeiket. E gyermekek jelentős része pedig nyilván a magyar kisebbség elveszített értelmiségi rétegét fogja gyarapítani.
