Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Hushegyi Gábor: Kortárs és jelenkori magyar képzőművészek
Kortárs és jelenkori magyar képzőművészek 89 vizsgálta a politikai elitek magatartását, s az ezredfordulóra (2002) elkészült a két egymástól elválasztott város közös hídja. Paradox módon a szimpózium egykori résztvevőit senki sem hívta meg erre az eseményre.73 74 3.5. A kortárs művészet fogadtatása Az országos művészeti mezőnybe tartozó alkotók munkásságát rendszeresen jegyzi mind a szlovák és cseh, mind a magyarországi szakma. A szlovákiai Profil, Výtvarný život, Dart és legújabban a Flash Art cseh és szlovák kiadása mellett a prágai Ateliér, Umélec, valamint a budapesti Balkon, Műértő és Új Művészet tudósítottak és tudósítanak legtöbbet e teljesítményekről. Rónai és Bartusz a cseh és a szlovák, Németh Ilona a cseh, szlovák és magyar műtörténet részévé vált az elmúlt évtizedben. Számtalan katalógus mellett szlovák, magyar és angol nyelvű monográfiák is foglalkoznak a Szlovákiában élt, illetve élő magyar művészekkel. Az 1990-es évek elejére tehető revízió, pozitívan érintette a szlovákiai művészettörténetírást, ennek kiemelkedő eredményei a Szlovák Nemzeti Galéria értékelő tárlatai és az ilyen alkalmakkor megjelentetett katalógus-monográfiák. A szaksajtó és könyvkiadás mellett az országos szlovák napi sajtó is kiveszi a részét mind a hazai magyar, mind a szlovák művészek tevékenységének dokumentálásában. Másfél évtizeddel a rendszerváltozás után, több politikai periódust is megélve kimondható, hogy a műtörténészek és a műkritikusok immár teljesítmények és nem nemzeti hovatartozás alapján értékelik az alkotókat, a kiállításokat. Komoly csúsztatásnak, illetve hazugságnak minősül a helyzet olyan beállítása, mely szerint azok a szlovákiai magyar művészek, akik nem alkalmazkodnak a szlovákok fonnanyelvéhez és nevüket nem írják a szlovák fonetika szabályai szerint a művészeti élet marginalitásába szorulnak. A díjak, a reprezentatív hazai és külföldi csoportos tárlatok, a velencei és sao paulói biennálék bizonyítják, hogy éppen ellenkezőleg természetes esélyegyenlőségről beszélhetünk a szlovákiai művészeti életet illetően. A szlovákiai magyar sajtótermékek közül a Kalligram folyóirat érvényesítette legkövetkezetesebben az egyetemes kritériumot, ehhez mérhető még a Kalligram egykori főszerkesztőjének - Hizsnyai Zoltán - vezetése alatt megjelenő Gondolat-melléklet szemlélete (kéthetenként jelenik meg az Új Szó napilapban) - ezek azonban kivételek. Ebben a kisebbségi művészeti Abszurdisztánban jelentős Magyarország pozíciója, mert sok dilettáns megközelítést leföldelhet, helyreigazíthat. Külön pozitívumként lehet elkönyvelni, hogy a szocializmus évtizedeihez képest Magyarország egyre jobban odafigyel a szlovákiai és általában a határon túli magyar művészekre, szakmai szempontból a korszak legfontosabb kiadványa, az Enciklopédia Kiadónál Fitz Péter főszerkesztésében megjelent Kortárs Magyar Művészeti Lexikon (1999-2001 ; CD - 2003)14 három kötete, amelyben megközelítőleg száz szócikk foglalkozik az 1945 után élt és alkotott szlovákiai magyar művészekkel. E lexikon jóvoltából alkotóink immár a német nyelvű SAUR Művészeti Lexikonban is megjelentek. 4. A JELENKORI ÉS KORTÁRS MŰVÉSZETI POLARITÁS MEZSGYÉJE Ez talán az egyik legkényesebb pontja az értékelésnek, hiszen nem tagadhatjuk, hogy a kortárs és a jelenkori megkülönböztetés azért valahol az aktualitás tekintetében értékszempontokat is tartalmaz. Ennek ellenére hallatlanul komoly szerepet tölt be, hiszen ez teszi lehetővé, hogy egy olyan közeg, amely a művészeti megismerés hagyományosabb kategóriáin nőtt fel, megkísérelje a találkozást a kortárs művészettel. Ezen a mezsgyén mozogva fejti ki jelentős alapítványi tevékenységét a dunaszerdahelyi 73 átHIDalás. Közép-európai képzőművészeti szimpózium. MKKI, Pozsony, 2000. 74 Kortárs Magyar Művészeti Lexikon A-G. Főszcrk.: Fitz Péter. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1999, 774., Kortárs Magyar Művészeti Lexikon H-Ö. Főszcrk.: Fitz Péter. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, 991., Kortárs Magyar Művészeti Lexikon P-Z. Főszcrk.: Fitz Péter. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2001, 976.
