Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Irodalom

Irodalomtudomány és irodalomkritika 65 rendszerezve ennek szerteágazó elméleti meg­közelítéseit, beleértve a fogalomkör és a neve­zéktan átrendezését, a trópusok osztályozására tett új rendszerjavaslattal. Stílus és fordítás (1993) című tanulmány­­gyűjteményében Zeman László az ün. prágai (irodalomtudományi és nyelvtani; „struktura­lista”) iskola, valamint az ún. nyitrai (az irodal­mi mű stilisztikai modellezését feltáró) iskola tapasztalatait hasznosítva adja közre próza- és líraelemző, valamint a műfordítással kapcsola­tos munkáit, köztük olyan, már folyóiratbeli megjelenésük idején is fogalomszámba menő dolgozatokat, mint A líra vonzatúi, az Adalék Ady lírája szlovák fordításainak kérdésköréhez vagy a Szempontok Márai Sándor prózájának stílusvizsgálatához. František Miko Od epiky k lyrike című kötetének magyarra fordításával (Az epikától a líráig. Az irodalmi mű stilisztikai vizsgálata, 2000) egyúttal a funkcionális sti­lisztika magyar nyelvű fogalom- és terminoló­­giai-nevezéktani rendszere megalapozójaként tartják számon. Az irodalomtörténet és az irodalomelmélet, az irodalomelmélet és az oktatásügy területei­nek szinkron vizsgálata, valamint (amint ezt al­címe - Irodalmi összefüggések világában - is jelzi) a tudomány és a módszertan összefüggé­sei állnak Alabán Ferenc könyvének (Interpre­táció és integráció, 2002) homlokterében. A szerzői intencióknak megfelelően a diszciplí­nákat az interpretáció eszközeinek, az olvasó segédtudományainak tartja, az oktatást pedig az olvasói szokások megerősítőjének: „Az iro­dalomtörténet és az irodalomelmélet a műértel­mezés kiegészítőjeként (...) természetszerűen vesz részt az olvasóvá nevelés folyamatában” — idézi H. Nagy Péter is (H. Nagy 2006. 98). A dráma egyedül Laczkóné Erdélyi Margit tudományterülete, ezen belül vagy ezzel párhu­zamosan a drámaelmélet és az irodalom mód­szertana. Első e tárgyú kötete, A groteszk vizs­gálata (1994) irodalompedagógiai szemponto­kat érvényesítve (már szövegének felütésében is - „Esztézis és didaxis...”) irodalom és okta­tás határterületén szabja meg mozgási területét. Ennek leginkább körbejárt része az Örkény­drámák vizsgálata - legutóbb kötetben: A gro­teszk relációi drámákban. Orkény-drámák in­terpretációja (2002). Az 1826-ban Kassán kiadott Compendium aestheticae, Michael Greguss, azaz Greguss Mihály esztétikatankönyve Polgár Anikó fordí­tásában jelent meg (Az esztétika kézikönyve, 2000). A kötet az első magyar szövegváltozat­tal párhuzamosan adja közre az eredeti latin szöveget, Mészáros András tanulmányértékü utószavával. A fdozófus Mészáros András kiterjedt iro­dalomtörténészi munkássága a filozófia és az irodalom mezsgyéjén (de ezenkívül is) fontos kötetek sorával gyarapította az irodalomtudo­mány mára páratlanul gazdaggá és elmélyülné lett regisztereit. Irodalomtörténeti vonzalmai (mondjuk így: szerelmes viszonyai) első köte­tétől fogva (Arisztotelész esete Phyllisszel. Elő­adások a szerelemfilozófia köréből, 1993) rend­re kedvelt határterületeire vezérlik vissza, így lenyűgöző történeti-filozófiai hátterű, szenve­délyes „előadásai” szempontjából kevésbé lé­nyeges, hogy adott esetben az irodalom, avagy a filozófia hívószavának engedelmeskedik-e. Értelemszerűen ekként az is könnyen vissza­igazolható, hogy a „tisztán” filozófiainak tar­tott vagy jelzett kötetei (vö: A marginalités sze­líd bája. Arcképek a reformkori magyar filozó­fiából, 1994) sem mentesek az irodalom és az esztétika kontaminációjától. Lásd még ehhez A transzcendencia lehelete (2001) könyvét! Iro­dalom és filozófia kombinatorikus játékterévé alakul A filozófia határvidékén (1996) című kö­tete, míg a sorrendben legújabban (Mozgó hal­hatatlanság, 2006) a diszciplínák határvonalán válik ketté; de a szerzői „vonzalmak” benne nem különülnek el, inkább csak elmozognak. Beke Zsolt „Jel"-en lét (2004) kötete a jel hagyományos struktúráját kérdőjelezi meg, s a kortárs filozófia jelelméleteit továbbgondolva meggyőző érveléssel próbálja eltüntetni iroda­lomértésünk hiányosságait - a vizuális költé­szetből vett izgalmas példákkal világítva meg azt a folyamatot, amikor a jelenlét „jel”-en lét­té válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom