Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Irodalom
Irodalomtudomány és irodalomkritika 65 rendszerezve ennek szerteágazó elméleti megközelítéseit, beleértve a fogalomkör és a nevezéktan átrendezését, a trópusok osztályozására tett új rendszerjavaslattal. Stílus és fordítás (1993) című tanulmánygyűjteményében Zeman László az ün. prágai (irodalomtudományi és nyelvtani; „strukturalista”) iskola, valamint az ún. nyitrai (az irodalmi mű stilisztikai modellezését feltáró) iskola tapasztalatait hasznosítva adja közre próza- és líraelemző, valamint a műfordítással kapcsolatos munkáit, köztük olyan, már folyóiratbeli megjelenésük idején is fogalomszámba menő dolgozatokat, mint A líra vonzatúi, az Adalék Ady lírája szlovák fordításainak kérdésköréhez vagy a Szempontok Márai Sándor prózájának stílusvizsgálatához. František Miko Od epiky k lyrike című kötetének magyarra fordításával (Az epikától a líráig. Az irodalmi mű stilisztikai vizsgálata, 2000) egyúttal a funkcionális stilisztika magyar nyelvű fogalom- és terminológiai-nevezéktani rendszere megalapozójaként tartják számon. Az irodalomtörténet és az irodalomelmélet, az irodalomelmélet és az oktatásügy területeinek szinkron vizsgálata, valamint (amint ezt alcíme - Irodalmi összefüggések világában - is jelzi) a tudomány és a módszertan összefüggései állnak Alabán Ferenc könyvének (Interpretáció és integráció, 2002) homlokterében. A szerzői intencióknak megfelelően a diszciplínákat az interpretáció eszközeinek, az olvasó segédtudományainak tartja, az oktatást pedig az olvasói szokások megerősítőjének: „Az irodalomtörténet és az irodalomelmélet a műértelmezés kiegészítőjeként (...) természetszerűen vesz részt az olvasóvá nevelés folyamatában” — idézi H. Nagy Péter is (H. Nagy 2006. 98). A dráma egyedül Laczkóné Erdélyi Margit tudományterülete, ezen belül vagy ezzel párhuzamosan a drámaelmélet és az irodalom módszertana. Első e tárgyú kötete, A groteszk vizsgálata (1994) irodalompedagógiai szempontokat érvényesítve (már szövegének felütésében is - „Esztézis és didaxis...”) irodalom és oktatás határterületén szabja meg mozgási területét. Ennek leginkább körbejárt része az Örkénydrámák vizsgálata - legutóbb kötetben: A groteszk relációi drámákban. Orkény-drámák interpretációja (2002). Az 1826-ban Kassán kiadott Compendium aestheticae, Michael Greguss, azaz Greguss Mihály esztétikatankönyve Polgár Anikó fordításában jelent meg (Az esztétika kézikönyve, 2000). A kötet az első magyar szövegváltozattal párhuzamosan adja közre az eredeti latin szöveget, Mészáros András tanulmányértékü utószavával. A fdozófus Mészáros András kiterjedt irodalomtörténészi munkássága a filozófia és az irodalom mezsgyéjén (de ezenkívül is) fontos kötetek sorával gyarapította az irodalomtudomány mára páratlanul gazdaggá és elmélyülné lett regisztereit. Irodalomtörténeti vonzalmai (mondjuk így: szerelmes viszonyai) első kötetétől fogva (Arisztotelész esete Phyllisszel. Előadások a szerelemfilozófia köréből, 1993) rendre kedvelt határterületeire vezérlik vissza, így lenyűgöző történeti-filozófiai hátterű, szenvedélyes „előadásai” szempontjából kevésbé lényeges, hogy adott esetben az irodalom, avagy a filozófia hívószavának engedelmeskedik-e. Értelemszerűen ekként az is könnyen visszaigazolható, hogy a „tisztán” filozófiainak tartott vagy jelzett kötetei (vö: A marginalités szelíd bája. Arcképek a reformkori magyar filozófiából, 1994) sem mentesek az irodalom és az esztétika kontaminációjától. Lásd még ehhez A transzcendencia lehelete (2001) könyvét! Irodalom és filozófia kombinatorikus játékterévé alakul A filozófia határvidékén (1996) című kötete, míg a sorrendben legújabban (Mozgó halhatatlanság, 2006) a diszciplínák határvonalán válik ketté; de a szerzői „vonzalmak” benne nem különülnek el, inkább csak elmozognak. Beke Zsolt „Jel"-en lét (2004) kötete a jel hagyományos struktúráját kérdőjelezi meg, s a kortárs filozófia jelelméleteit továbbgondolva meggyőző érveléssel próbálja eltüntetni irodalomértésünk hiányosságait - a vizuális költészetből vett izgalmas példákkal világítva meg azt a folyamatot, amikor a jelenlét „jel”-en létté válik.
