Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

A kulturális intézményrendszer

248 Nagy Myrtil-Tóth Károly gyár intézményrendszer legfőbb alapítványi él­tető erejét a magyarországi, elsősorban közala­pítványi források jelentették. Az Illyés Közala­pítvány a kilencvenes évek kezdetétől jelentős anyagi eszközökkel támogatta a szlovákiai ma­gyar szervezeteket, majd ehhez más közalapít­ványok is társultak (Új Kézfogás Közalapít­vány, Apáczai Közalapítvány, Arany János Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Alapprog­ram stb.). Ugyanilyen jelentőséggel bírt az ok­tatási támogatások volumene, sőt minden más támogatási formát meghaladó volt a Magyaror­szágon teljes vagy részképzésben részesülő di­ákok támogatása. Nem elhanyagolható mérté­kűek a könyvkiadásra, tudományos életre, kon­ferenciákra stb. fordított közvetlen minisztériu­mi (oktatási és kulturális tárca) támogatások sem, az utóbbi években pedig az ún. városi fő­iskolák (konzultációs központok: Komárom, Királyhelmec), illetve a kihelyezett egyetemi képzések (közgazdasági és infonnatikai képzés - Komárom) közvetlen, illetve közvetett anya­gi támogatása. 2.4.2 Illyés Közalapítvány (IKA) A Magyar Köztársaság Kormánya által 1990- ben alapított Illyés Közalapítvány feladata és célja a határon túl élő magyarság támogatása, önazonosságának, anyanyelvének és kultúrájá­nak megőrzése. Segítik a határon túli magyar közösségeket és a szórványmagyarságot lelki, szellemi és kulturális fejlődésében, ezen érté­keinek megőrzésében. Szlovákiában a közalapítvány alkuratóriu­­ma révén adja a támogatásokat. A pályázás rendkívül egyszerű, minimális követelménye­ket támaszt a pályázó szervezetekkel szemben, aminek a hatása, mint már említettük, rossz irányba mozdította a szervezeteket. Az alku­­ratórium hozza a végső ajánlást a pályázatok­ról, s ezt a szakbizottságok döntése alapján te­szi. A támogatások nagysága rendkívül külön­böző, az egészen kis támogatástól a nagyon magasig. A támogatás nagyságának megítélése­kor (ugyanúgy, mint a szlovák Kulturális Mi­nisztériumnál) különböző, többnyire szubjektív szempontok érvényesülnek, így a pályázó szer­vezetek között elterjedt, hogy minél nagyobb támogatást igényelnek, annál többet kapnak el­vet kell követni. Mint a 9. összehasonlító táblázatból is lát­ható a nagymértékben támogatott nagyobb lap­és könyvkiadók nélkül is sokkal magasabb az egy szervezetre eső támogatás a Pozsonyi, Dunaszerdahelyi, Komáromi és Rimaszombati járásban, mint a többi járásban. Meg kell azon­ban említenünk azt a tényt, hogy e járásokban a civil szervezetek gyorsan adaptálódtak az 1989-es fordulat hozta változásokhoz, gyorsab­ban reagáltak a kihívásokra, és a többi járással összehasonlítva hatékonyabban és magasabb színvonalon működnek. 2.4.3 Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) Az NKA küldetése a magyar kulturális élet szá­mára hosszú távon és kiszámítható módon mű­ködő, állami mecénási szerepét kiteljesítő, nél­külözhetetlen intézményi szerep biztosítása. Az NKA-nak ezért a szűkén vett adományozó sze­rep mellett feladata a magyar kultúra legjelen­tősebb állami „megrendelőjévé”, tudatos mecé­násává válnia. Az NKA céljai:- hozzájárulni a magyar kultúra értékeinek megőrzéséhez és továbbviteléhez,- a kultúra új vagy megújuló minőségű ér­tékeinek felkarolása és támogatása,- a kulturális értékekhez való hozzájutás különbségeinek csökkentése, és egyben a kul­turális igényesség növelése,- a rendelkezésre álló források bővítése a tárcákkal és a piaci szereplőkkel kialakítható partnerségi rendszerek keretében. Az Alapprogram pályázati rendszere a töb­bi magyarországi forrással szemben formai szempontból eléggé bonyolult. A határon túli pályázónak magyarországi lebonyolítót kell biztosítania, és számos olyan hivatalos nyom­tatványt kell beszereznie, melyek vagy nem re­levánsak, vagy kiállíttatásuk a hazai viszonyla­tokban lehetetlen. Ezek a körülmények eléggé

Next

/
Oldalképek
Tartalom