Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
230 Tóth Károly ai mobiltelefon-szolgáltató, az Orange nonprofit szervezete volt (20 430 716 Sk). De ez „benne volt a pakliban”, és akárhogy is értékeljük a 2%-os törvény hatását, azt mindenképpen el kell mondani, hogy a civil szektor jelentős hazai (!) anyagi forrásokra tett szert, amit a hatályos törvények alapján - a civil szektoron belül - célcsoportjai irányába kell(ett) felhasználnia. 3. táblázat. Egy szervezetre jutó átlagos bevétel éves bontásban Év Hgy szervezetre jutó bevétel (Sk) Bgy szervezetre jutó bevétel (liuró) 2002 25 250 578 2003 28 813 699 2004 213 110 5 329 2005 163 586 4 192 Megjegyzés: az EURO átszámítás mindig az adott év júniusi árfolyama alapján történik, akkor utalják át a szervezeteknek a 2%-t Ez az átlagösszeg csak az egyes évek közötti arányokról tanúskodik. Szembetűnő a 2004-es és a 2005-ös év növekménye, ez a jogi személyek megjelenését tükrözi, ugyanakkor az is látható, hogy mivel közel 2000 szervezettel több jelent meg az igénylők között, az egy szervezetre jutó átlagösszeg 2005-ben visszaesett. 1.4. Az 1989 előtti magyar polgári kezdeményezések 1989 előzményei mindenki számára ismertek. Az egy párt, egy állam, egy szervezet mintája a kisebbségi intézmények 1989 előtti időszakára is jellemző volt, ezért szándékosan nem beszélünk ezen időszakkal kapcsolatban civil szféráról, hiszen a pártállami keretek között szó sem lehetett ilyenről. Mégis fontos megjegyezni, hogy a Kárpátmedence többi határon túli régiójától eltérően Csehszlovákiában négy évtizeden keresztül létezett egy olyan sokszínű kulturális szervezet, amely a pártállami irányítás és ellenőrzés ellenére helyi és mikroregionális szinten a civil szféra jegyeit hordozta. Ez a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a Csemadok volt. A Csemadok sajátos jelenség volt ebben a régióban. A nyilvántartott több mint kilencvenezer főt számláló tagsága és alapszervezetei az egész ország magyarlakta településeit behálózták. Ez mintegy 500 települést jelentett.385 A Csemadok keretet adott a kulturális aktivitásoknak, csoportok, öntevékeny szerveződések, klubok, tánccsoportok, énekkarok, amatőr színpadok stb. leltek otthonra az alapszervezetekben. A Csemadok Központi Bizottsága és 15 járási bizottsága mellett a nyolcvanas években különböző szakbizottságok is alakultak.386 A Csemadoknak kulturális szervezetként nem volt megfelelő „többségi nemzeti” formája.387 E rövid elemzésben nincs lehetőség ennek gyökereit feltárni,388 de utalni kell arra, hogy öntevékeny szerveződésként nagyon fontos szervezőerőt jelentett a szlovákiai magyarok körében. Itt kell megjegyezni, hogy a szlovákiai magyar politikai fejlődés 1989 után azért térhetett el a többi határon túli régió politikai fejlődésétől, mert Szlovákiában a magyar politikai pártoknak nem kellett oly mértékben a kulturális feladatokat magukra vállalniuk, mint másutt. Sőt, az hogy pár hónap alatt több etni-385 A legutolsó közgyűlési jelentés szerint a Csemadoknak 450 helyi szervezete és 56 ezer tagja van (Életképes a jól szervezett szervezet. Interjú Köteles Lászlóval, a Csemadok megbízott elnökével. Új Szó, 2004. február 28. 8. p.). 386 Ilyen volt pl. a történelmi-honismereti, a klubmozgalmi, az irodalmi, a nyelvi, a néprajzi, a népzenei stb. szakbizottság. 387 Ilyen lehetett volna a Matica slovenská, de az ötvenes évek elejétől ez a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező szervezet nem alapíthatott helyi szervezeteket. A rendszerváltás után a Matica slovenská ezért is kaphatott olyan hangsúlyos szerepet a nemzeti mozgalmak körében. 388 Érdekes, hogy az 1948-ban megkötött pártközi/államközi megállapodás kilátásba helyezte a Csehszlovákiai Magyar Nöszövctség, illetve a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség (CSISZ) Magyar Szekciójának a létrejöttét, ezek megalakítására azonban már nem került sor. Lásd Fórum Kisebbségkutató Intézet - Bibliotheca Hungarica gyűjteménye.
