Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete a szociológiai felmérések tükrében
A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete...217 A kilencvenes évekhez képest csökkent a müsorpreferenciák mentén besorolható magyarok részaránya. Ugyanakkor a korábban meglévő műsorfogyasztói orientációk letisztultak, határozottabb alakot öltöttek. így például az értékőrző orientáció által preferált műsorfajták között eredetileg megjelenő hírműsorok és vetélkedők a 2003-as értékőrző orientáció típusban már nem szerepelnek. Ez egyebek mellett összefügghet szokásos változók mellett (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus, régió, vallási felekezet) a regresszióelemzés során fontosnak mutatkozott a szlovákiai magyarok helyzete iránti érdeklődés, valamint a választási hajlandóság. Az eredményeket a 7-10 táblázatok mutatják Az értékőrző orientáció képviselői a kilencvenes években a hagyományos értékek (család, erkölcs, vallás, emberek közötti jó viszony, 7. táblázat. Az értékőrző műsorfogyasztói orientáció hordozói (béta együtthatók) Pozitív kapcsolatok Negatív kapcsolatok Foglalkoztatja a magyarok helyzete .360 Szaktanintézeti -.205 Elmenne választani .224 Nem menne -, 186 Egyetemi .242 Alapiskolai - 141 Nő .192 Nem tudja -.109 Érettségi .161 azzal is, hogy a kilencvenes évek és a jelenkor vetélkedői és hírműsorai között lényeges különbségek vannak. Az akkor tudásorientált vetélkedők helyett ma inkább a szórakozásorientáltak vannak túlsúlyban, s a hínnűsorokat illetően is az infotainment a jellemző. Ezáltal ezek a műsorok már nem az értékőrző orientációt képviselik. A tömegkultúra orientáció is kikristályosodott. A kilencvenes évekhez képest, amikor két tömegkultúra orientáció jelent meg (az egyik inkább sztoriorientált volt, a másik zene- és szórakozásorientált), 2003-ban mindez egyetlen típusba tömörül. Nem véletlen az sem, hogy a műsorfajták közül épp itt látjuk viszont a vetélkedőt. Nagyon érdekesnek tűnik az utolsó két műsorfogyasztói orientáció. A hírműsorokat preferálók 2003-ban külön típusként jelennek meg, amelyet ennek megfelelően hírorientációnak nevezhetünk. A korábbi aktualitás orientáció műsorai mellett ott vannak a bűnügyi filmek, s ennek köszönhetően ez a típus a múlthoz képest enyhe tömegkultúra beütést is kapott. Úgy gondoljuk azonban, hogy az aktualitás orientáció helyett találóbb az izgalom orientáció elnevezés (a sportközvetítésekben, krimikben és a politikai vitaműsorokban is megtalálható az izgalom és a szórakozás eleme, valamint e kettő elegye is). Milyen társadalmi csoportok a hordozói az ismertetett műsorfogyasztói orientációknak? A mértékletesség, stb.), nemzeti értékrendjüket tekintve pedig a szilárd magyar értékrend hordozói voltak. Akkoriban a középkorúak és az idősebbek, továbbá az egyetemi végzettségűek kedvelték az ide sorolt műsorokat, míg a 35 éven aluliak és az alapfokú végzettségűek kevésbé. 2003-ban nem vizsgáltuk, milyen értékrendekkel társulnak a műsorfogyasztói orientációk, a 7. táblázatból viszont kiderül, hogy az értékőrző orientáció leginkább azokra épül, akiket foglalkoztat a szlovákiai magyarok helyzete, s akik a kérdésre, hogy a parlamenti választásokon elmennek-e szavazni, igennel válaszoltak. Tehát mindenképpen egy nemzeti és polgári szempontból elkötelezettebb, öntudatosabb csoportról van szó. Ezt az is igazolja, hogy a nem választók és a bizonytalanok csoportja is megjelenik (akik nem tudják, elmennének-e választani), de ellentétes előjellel, tehát az értékőrző orientáció kevésbé jellemző a negatív választási hajlandósággal rendelkezőkre. Az iskolai végzettség is fontos szerepet játszik - hasonlóan a kilencvenes években tapasztaltakhoz, 2003-ban is a magasabb iskolai végzettségűekre jellemzőbb az értékőrző orientáció. Mindezek mellet új összefüggés is megjelenik: egy erős gender dimenzió a nőknek köszönhetően, akik szoros kapcsolatot mutatnak az értékőrző müsorfogyasztói orientációval.
