Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete a szociológiai felmérések tükrében

214 Lampl Zsuzsanna szlovák közszolgálati televíziót emellett főleg a középkorú férfiak, a TA 3-at a városlakók pre­ferálták átlagon felül (kétszer annyian, mint a falun élők). A magyar és szlovák kereskedelmi rádiók egyaránt a 35 éven aluliak kedvelt médiái. Mi­nél fiatalabb valaki, annál jellemzőbb, hogy ezeket hallgatja rendszeresen. A szlovák keres­„klasszikus” médiát preferálók, (3) a vegyes pre­ferenciák típusa, (4) a magyarországi kereske­delmi rádiókat preferálók és (5) a magyarorszá­gi kereskedelmi televíziókat preferálók. Regresszióelemzéssel megpróbáltam to­vább specifikálni ezeket a típusokat377 378. A szlo­vák médiákat preferálók elsősorban egyetemi végzettségű, 55 évnél fiatalabb férfiak. A szlo-3. táblázat. A szlovák médiapreferencia típus hordozói Pozitív kapcsolat Negatív kapcsolat Férfi (.132) Alapiskolai végzettségű (-.201) Egyetemi végzettségű (. 120)55 évnél idősebb (-. 152) kedelmi rádiókat preferálók csoportja az iskolai vák média előnyben részesítése nem igazán jel­végzettséggel arányosan növekedett. Ezzel lemző az alapiskolai végzettségű és 55 évnél szemben a szlovák közszolgálati rádió, a ma-4. táblázat. A közszolgálati avagy „klasszikus” médiapreferencia típus hordozói Pozitív kapcsolat Negatív kapcsolat 55 évnél idősebb (.355) 35 évnél fiatalabb (- 319) Közép-szlovákiai (.144) Falun élő (114) Alapiskolai végzettségű (.111) gyarországi rádió és a Patria Rádió hallgatóinál fordított tendencia érvényesül: minél időseb­bek, annál inkább preferálják ezeket az adókat (a Patria Rádió esetében a 35 éven aluliak kö­zül alig minden tizedik, a 35-55 évesek közül már minden negyedik, az 55 éven felüliek kö­zül pedig minden második)377. Az elektronikus médiák 2003-as preferenci­áinak további vizsgálata során faktorelemzéssel a megkérdezettek öt típusát sikerült elkülöníteni (2. táblázat). Ezek a minta 58 százalékát alkot­ták. A következő típusokról van szó: (1) a szlo­vák médiát preferálók, (2) a közszolgálati avagy idősebb megkérdezettekre (3. táblázat, a záró­jelben levő számok a béta együtthatók)379. A közszolgálati avagy „klasszikus” magyar médiát preferálók leginkább 55 éven felüli, Kö­­zép-Szlovákiában és falvakban élő, alapiskolai végzettséggel rendelkező emberek. A 35 éven aluliak jellemzően nem ezt a médiapreferencia típust képviselik (4. táblázat). A vegyes médiapreferencia típus esetében csupán két változó mutatott szignifikáns össze­függést, amely viszont erős kapcsolatot jelzett. Ezek alapján úgy tűnik, elsősorban közép-szlo­vákiai (.206) városlakókról (.199) van szó. 377 A sajtóprcfcrcnciákat módszertani okokból kifolyólag nem lehetett további elemzésnek alávetni. 378 A vizsgált változók köre a kilencvenes évekhez képest leszűkült. Hiányoznak például az értékrendek, amelyeknek ko­rábban komoly „magyarázócrcjük” volt, viszont a rájuk vonatkozó adatokat még nem sikerült teljes mértékben fel­dolgozni. A médiaprcfcrcnciák és az általános, nemzeti és politikai értékrendek kapcsolatára - amennyiben ezúttal is szignifikáns lesz - más alkalommal fogok visszatérni. 379 A kilencvenes években a szlovák nyelvű információforrásokat előnyben részcsitők csoportjában a modernizált általá­nos értékrcndück és a nemzeti megtagadók hangsúlyos jelenléte egyebek mellett az anyanyelvű tájékozódástól való részleges elidegenedésre is utalt. Ezt csak alátámasztotta, hogy a típus hordozói többnyire szlovák iskolákat végzett em­berek voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom