Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Az egyházak szerepe a kulturális értékek ápolásában
200 Zsidó János Jó Pásztor Társulat elsősorban a komáromi imanapok szervezésével foglalkozik, és közvetítő szerepet vállal a szlovákiai magyar szervezetek és az anyaországi alapítványok között. Pázmáneum Polgári Társulás a magyarság hitéletének és a magyarság identitástudatának ébresztője. A szervezet 2005 októberében alakult. Célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Ennek az alapvető célnak az elérése érdekében a Társulás konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat, előadásokat szervez a vallás, kultúra és művelődés területén, és információkat nyújt ezen területeken. Együttműködik más társadalmi szervezetekkel és keresztény egyházakkal nemzeti és nemzetközi szinten a közös Európa keretében, valamint vallási és történelmi témájú könyveket és folyóiratokat ad ki annak érdekében, hogy a Szlovákiában élő magyar kisebbség identitását erősítse és közreműködjön hagyományainak megőrzésében. Pázmány Péter szellemi örökségének értelmében támogatja a közép-európai nemzetek együttélését a tolerancia, szolidaritás, kölcsönös megértés és szeretet szellemében. FECSKE - a felvidéki keresztény nagycsaládosok egyesülete. Munkájukkal a nagy családokat igyekeznek segíteni. Konferenciákat és a nagycsaládosok találkozóit, táborait szervezi. A Gábriel Polgári Társulás 2000 novemberében alakult azzal a céllal, hogy kisközösségi vezetőképzést, gyermektáborokat, alkotóműhelyeket, műveltségi vetélkedőket, vers- és prózamondó versenyeket és egyéb kulturális és ifjúsági rendezvényeket szervezzen. Elsősorban szerviz, illetve kiszolgáló szervezetről van szó, melynek kis tagsága ellenére mára jelentős szerepe van a kultúra ápolásában és továbbadásában elsősorban a gyermekek és a fiatalok körében. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség tevékenysége nem kötődik kimondottan a katolikus egyházhoz, de mivel keresztény vallási erkölcsökön álló ifjúsági szervezetről van szó, szorosan együttműködik a helyi egyházközösségekkel. Minden évben számos közös rendezvényük van. A cserkészek által szervezett lelkinapokon, találkozókon, táborokon részt vállal a katolikus egyház is. A cserkészek viszont az egyházi ünnepeket teszik szavalataikkal, énekükkel, amatőr színjátszó csoportjaik bemutatóival színesebbé. A katolikus lelkipásztorok közül többen tagjai a cserkészszövetségnek, sőt néhányan részt vettek az általuk szervezett vezetőképzésen. Hogy munkájuk hatékonyabb és célirányosabb legyen a cserkész lelkipásztorok évente két alkalommal találkoznak, ahol a lelki töltekezés mellett a szövetség vezetőivel konkrét munkamegbeszélést tartanak. Ezenkívül részt vesznek a Táborkereszt által szervezett Kárpátmedencei magyar cserkészlelkipásztorok találkozóján. Számos humanitárius, karitatív, kulturális, szociális civil szervezet van, amely munkájában együttműködik a katolikus egyházzal. Többségükben a katolikus énekkarok, kórusok is önálló civilszervezetként működnek. Minden helyi egyháznak vannak imacsoportjai és különféle tevékenységet kifejtő közösségei, melyek segítik az adott közösség munkáját, és tanúságot tesznek az élő egyházról. 2.2.8. Zenei élet A zenei kultúrának mindig nagy jelentősége volt a katolikus egyház életében. 2000 éves létezése alatt számos változáson ment át a liturgikus zene. Ezek a változások minden korban komoly zenei értékeket is létre hoztak . Ilyen a gregorián, illetve az ismert és kevésbé ismert zeneszerzők által írt misék, a palettán felsorakozva a komoly klasszikus zenétől a gospel zenén keresztül a modern rockzenéig. Ezeknek a zenei értékeknek őrzői és továbbadói a szlovákiai magyar katolikus egyházközösségek is. 2.2.8.1. Kórusmozgalom, ének- és zenekarok Szinte minden templomban működik a kántor vagy más a zenéhez értő ember által vezetett templomi kórus. Ezek a közösségépítés mellett elsősorban a helyi egyházközösségek liturgikus zenéjét gazdagítják, de számos esetben hang-
