Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Az egyházak szerepe a kulturális értékek ápolásában
A katolikus egyház 193 dagógusok kiválasztása jelentette. A szocializmus alatt ugyanis csak az lehetett pedagógus, aki nem gyakorolta, illetve megtagadta hitét. A pedagógusképzés ateista ideológián alapult. A szekularizált világunkban kevés volt a hiteles egyéniség, még a legjobb szándékú pedagógus is megfertőződött és magával hozta ezt a gondolkodásmódot, életvitelt. A megoldást talán majd egy új keresztény szellemű pedagógus gárda kinevelése jelentheti, ami a mai világban nem is olyan könnyű feladat. 2.2.1.1. Közoktatás A katolikus iskolai intézmények alapítója minden esetben az adott érseki hivatal, fenntartója pedig az állam. A rendszerváltást követően a következő helységekben kezdték meg működésüket a katolikus iskolai intézmények: a) óvoda: Párkány, Komárom ( a Mariannum ének-zenei tagozatú alapiskolával és gimnáziummal együtt működik) b) iskola (1-4. osztály): Ipolyhídvég (16 tanuló), Kelenye (10 tanuló), Óvár (11 tanuló) - ezek mind a szó szoros értelmében vett kisiskolák, melyek a magyarság fennmaradását segítik, ugyanis ezekben a községekben a magyar állami iskolát bezártak, vagy egyáltalán nem működtek, és újraindításukra a községek nem kaptak engedélyt c) iskola (1-9. osztály): Komárom (158 tanuló), Dunaszerdahely (159 tanuló), Ipolyság (193 tanuló), Palást (104 tanuló) - ezen iskolák a Palástit kivéve alternatív lehetőségek a meglévő állami iskolák mellett. Paláston a magyar tannyelvű alapiskola egyházi. d) gimnázium: Komárom (113 tanuló), Ipolyság (221 tanuló) Gúta (140 tanuló) Az egyházi iskolák alapításában a helybeli plébánosokat illeti a legnagyobb érdem. 2.2.1.2. Teológus-, katakéta- és kántorképzés Míg református testvéreink anyanyelvükön készülhetnek fel Isten igéjének hirdetésére a komáromi Calvin J. Teológiai Akadémián (amely 2004. szeptemberétől a Sellye János Egyetem önálló karát alkotja), a katolikus teológusok csak szlovák nyelvű képzésben vehetnek részt Szlovákiában a pozsonyi Comenius Egyetem Római Katolikus Teológiai Karán és a kihelyezett karokon Nyitrán, Szepesváralján, Besztercebányán, valamint a rózsahegyi Katolikus Egyetem Kassán működő Teológiai Karán. A görög katolikus teológusok Eperjesen tanulnak. Magyar nyelvű képzés náluk sincs, pedig jó lenne, ha legalább az egyházi szónoklattant és a gyakorlati teológiát magyarul tanulhatnák a magyar anyanyelvű katolikus papnövendékek. Az utánpótlás helyzete nagyon siralmas. A pozsonyi Comenius Egyetem Római Katolikus Teológiai Karán a hat évfolyamban összesen 16-18 magyar kispap tanul, Kassán 5-6. Magyarországon a rendszerváltás óta több mint 50-en fejezték be tanulmányaikat, és évente néhány új jelentkező az anyaország felé irányul. Mivel őket magyarországi egyházmegyék taníttatják, a jelen körülmények között nem térhetnek vissza Szlovákiába. Megjegyzendő azonban az a tény is, hogy legtöbbjük nem is akar visszatérni, hisz a hat ott töltött év után az anyaországi egyházi vérkeringésbe és környezetbe épülnek be. Vannak egyházmegyék - pl. a rozsnyói, a kassai -, amelyek főpásztorai engedélyezik a magyar kispapok magyarországi képzését, tehát innen Egerben és Vácott tanulhatnak a képzés teljes ideje alatt, s tanulmányaik befejeztével visszatérhetnek saját egyházmegyéjükbe. A pozsony-nagyszombati főegyházmegyében azonban erre - egyelőre - nincs lehetőség. Éppen ezért itt többen vannak, akik eleve Magyarországra jelentkeztek, s az ottani egyházmegyék valamelyike szolgálatára szentelte fel őket az adott megyés főpásztor. Igaz, a magyar és a szlovák püspöki kar tanácskozása nyomán olyan megállapodás született, mely szerint nincs akadálya annak, hogy a Pozsonyban felvett hallgatók - bizonyos vizsgák letétele után - a harmadik évben magyarországi részképzésen vegyenek részt. A hittan az etika mellett az 1993/94 tanévtől kezdődően parlamenti döntés alapján az alapiskolák felső tagozatán és a középiskolák első 2 évében kötelezően választható tantárgy
