Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Danter Izabella: Muzeológia

DANTER IZABELLA MUZEOLÓGIA 1. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP A múzeumokban és galériákban őrzött műgyűj­temények felbecsülhetetlen értékű kulturális örökséget jelentenek egy-egy nemzet számára. A magyarok gazdag, múltjukat idéző muzeális értékű tárgygyűjteményekkel büszkélkedhet­nek. A történeti Magyarország területén az első múzeumi gyűjtemények a 19. század kezdetén alakultak. A mai Szlovákia területén a kezdeti múzeumi vonatkozású törekvések, amelyek a mütárgygyüjtemények intézményesített kezelé­sében nyilvánultak meg, már a korai időszak­ban nyomon követhetők. Az első múzeumi egyletek és az általuk létrehozott gyűjtemények a 19. század második felében Pozsonyban, Kassán, Rimaszombatban, Komáromban és más városokban alakultak meg. Ezek a gyűjte­mények részben a magyar nemzet, részben az Osztrák-Magyar Monarchia területén és a tá­voli földrészeken élő más etnikumok kulturális emlékeit gyűjtötték össze. Elsősorban régésze­ti, numizmatikai, helytörténeti, művészettörté­neti és kisebb számú néprajzi gyűjtemények voltak. Az 1918-1938 közötti időszakban a Csehszlovák Köztársaság államkereteiben élő magyarok földrajzi és politikai helyzete, társa­dalmi és kulturális viszonyai rányomták bélye­güket a múzeumi tevékenységre. Az új körül­mények között a múzeumi gyűjteményekben a néprajzi anyag jelentősége átértékelődött. A magyarlakta területeken működő, a műgyűjte­ményekben a népi kultúra dokumentálását szol­gáló tárgykollekciók száma megnőtt. A Szlovák Múzeumi Szövetség 1947-ben határozatot hozott, amelynek alapján elindult a múzeumi hálózat kiépítése Szlovákia területén. Ennek értelmében az egyes járásokban fokoza­tosan alakultak meg a múzeumi intézmények. Jellegük általában „honismereti” volt, s külde­tésük az adott régió természetrajzát, történel­mét és társadalmi fejlődését volt hivatott doku­mentálni. A múzeumi szakmunka szabályozása érdekében 1961-ben kiadták a 109. számú, mú­zeumokról és galériákról szóló törvényt, amely elősegítette a szakgyakorlat egységesítését az országban. Ezt a törvényt felváltotta az 1998. április elsején érvénybe lépett 115. számú, mú­zeumokról és galériákról szóló törvény, ame­lyet 2001-ben a 387. számú törvénnyel módo­sítottak. Ez a törvény már nemcsak a múzeu­mokról és galériákról szól, hanem a múzeumi és galéria értékű tárgyak védelméről is. A mú­zeumi törvényhez kapcsolódnak a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának ide­vonatkozó rendeletéi, mégpedig az 1998-ban kiadott 342. számú és az ezt kiegészítő, 2004- ben kiadott 557. számú rendelet. A muzeológia eszközeinek alkalmazása a múzeumokban rendszeres munkát követelt, amely során a múzeumi tevékenység öt alapve­tő feladata várt megoldásra: 1. a gyűjtés, a gyarapítás; 2. az őrzés, a tárolás; 3. a védés, a gondozás; 4. a kutatás, a feldolgozás; 5. a bemutatás. A muzeológia mint önálló tudományág léte­zése és oktatása Szlovákiában csupán rövid múlttal rendelkezik. 1993-ig a szlovákiai szak­emberek a brünni egyetemen végezhettek ta­nulmányokat a muzeológia területén. Szlováki­ában e fiatal szakterület oktatása csupán az 1990-es években indult meg, mégpedig három

Next

/
Oldalképek
Tartalom