Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Liszka József: A tudományos intézményrendszer, a tudományos élet és irodalom
128 Liszka József lommal: Liszka 1998a, 13-20). 1982-ben Debrecenben a Magyarország határain kívüli magyar néprajzi kutatásokról rendezett tanácskozás keretében, majd 1987-ben a Csemadok XIV. Országos Közgyűlésén, továbbá az Egerben, 1989-ben rendezett tudományos tanácskozáson, valamint ugyanabban az évben Kassán a Fábry-napokon hangzott el nyilvános fórumon a szlovákiai magyar tudományos intézményrendszer (központi magyar könyv- és levéltár, tudományos intézet, magyar múzeum, publikációs lehetőségek stb.) kialakításának a szükségessége. Mindezt megelőzően a pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó által kiadott Új Mindenes Gyűjtemény szerkesztőbizottsága, kiegészülve néhány független szlovákiai magyar értelmiségivel, kidolgozta a szlovákiai magyar tudományos élet intézményrendszere kialakításának elméleti és szervezés-módszertani feltételeit (lásd: Új Mindenes Gyűjtemény 9., Pozsony, 1990, 219-237 Liszka 1998, 68-84; Tóth 1994, 107-133)78 2. TUDOMÁNYOS SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG Bár a hetvenes évek legvégén és a nyolcvanas évek elején a budapesti, pozsonyi, brünni és prágai egyetemeken egyre több, társadalomtudományokkal foglakozó fiatal magyar szakember végzett, összehangolt kutatásra, intézményszervezésre csak 1989 után kerülhetett sor. A legszervezettebbek a néprajzkutatók voltak, hiszen már 1989. december 9-én ismét létrehozták a Csemadok volt Néprajzi Szakbizottságából a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot79. A társaság alapvető célkitűzései közé a szlovákiai magyar néprajzi kutatások szervezése, koordinálása, az eredmények közzététele, a népi kultúra propagálása tartozott. Tudományos kutatásokat, konferenciákat, továbbképző tanfolyamokat szervezett, kiadványsorozatában (Népismereti Könyvtár) kismonográfiákat, tanulmányköteteket jelentetett meg, Hírharang címmel néprajzi tájékoztató füzetet adott ki 1990-1999 között, a fiatal, kezdő gyűjtők eredményeit az Utánpótlás című füzetekben (összesen három darabban) jelentette meg (Juhász 1999b). Nagyjából ugyanebben az időben, 1990 elején, szintén a Csemadok egykori szakbizottságaiból alakult ki a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága és a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság is. Utóbbi inkább tudományos ismeretterjesztő tevékenységet fejtett ki. 1992-ben társadalomkutatók (szociológusok, demográfusok, jogászok és történészek) laza csoportosulásaként jött létre Pozsonyban a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport. Az intézmény a csoporthoz tartozó kutatók érdeklődési köréhez szabott kutatási projektumokat valósít meg, konferenciákat szervez (pl. 2002: Társadalmi átalakulások, nyelvi változások és a szlovákiai magyarság) a Kalligram Kiadó gondozásában megjelenteti a Mercurius Könyvek kiadványsorozatot (további irodalommal: Kocsis 2000). 1996-ban létrejött a Fórum Társadalomtudományi Intézet80, amely fokozatosan alakította ki egyes osztályait, kutatási profiljait. A megalakulással közel egy időben átvette a somorjai Bibliotheca Hungarica, szlovákiai magyar könyv- és levéltár működtetését, amely mára mint az intézet könyvtára a legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménynek számít. 1997. október elsején Komárom székhellyel az intézet Etnológiai Központja jött létre. A kutatóközpont, amely tevékenységét a nevében szereplő „etnológia” kifejezés alapján „európai etnológia” értelemben fejti ki, a néprajztudomány hagyományos kutatási területeinek vizsgálatán kívül nagy hangsúlyt fektet az interetnikus kapcsolatok kutatására éppúgy, mint a változásvizsgálatokra, valamint a történeti (főleg településtörténeti) aspektusok figyelembevételére. Szak78 Az előzmények áttekintését, további irodalommal lásd főleg: Bárdi-Papp 2003; Für 1989; Liszka 1990a; Liszka 2002, 47-52. p. 79 Először 1969-bcn hozták létre a Csemadok szervezeti keretei közt a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot, amelyet - mielőtt még érdemi tevékenységet fejthetett volna ki - rövid úton egy adminisztratív húzással meg is szüntettek (további irodalommal: Liszka 2002, 85). 80 2002 őszétől Fórum Kisebbségkutató Intézet néven működik.
