Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Duka-Zólyomi Emese: Zenei élet
116 Duka-Zólyomi Emese ca, a Prágai Madrigalisták, Ausztriából a Concilium Musicum. Közreműködtek: Czidra László, Németh Imre, Miquele Montanaro - a 20. századi okszitán trubadúr Franciaországból; operaénekesek: Marta Beňačková, Ágh Lívia és mások. A tudományos szemináriumokon, kollokviumokon (1990, 1995) neves zenetörténészek - mint pl. a hazai Oskar Elschek, Hulkó Márta, Albrecht János, a pozsonyi, de Magyarországon élő Czagány Zsuzsanna, a Magyarországról érkezett előadó és előadóművész Czidra László, Ferenczi Ilona, a brünni Jirí Sehnal - világítottak rá a kor zenei világára. Kiállítások (Mátyás király és kora, 1990), reneszánsz táncok bemutatója, lovagi torna, reneszánsz hangszerek kiállítása, stilizált reneszánsz lakodalom Mátyás király korabeli táncokkal és kosztümökben ( 1992) tették színessé és értékessé a rendezvényt. 2006-ban a Régi Zenei Napok nagy teret biztosított az ifjú tehetségeknek, felléptek: Papp László (hárfa), Szabó Zsuzsanna (szoprán), Gaál Jenő (basszus), a Szlovákiából származó és Brémában élő Sárai Gábor (lant) és az ugyancsak itt tanuló Németh Mátyás, (nagybőgő) és mások. 1992-től otthont kapott a Régi Zenei Tábor. Már a második évfolyamon (1993) 50 alap- és középiskolás különböző hangszereken, valamint énekben gyarapíthatta tudását, sőt a lányok a régi korok táncait is megismerhették. Mesterkurzusokat is szerveztek (1992, 1993, 1995). A kurzusok vezetői között ott volt a hazai Ferienčik Ágnes, Csiba Péter és a már említett magyarországi Czidra László is. A rendezvény szervezői nagy gondot fordítanak a gyermek- és ifjúsági műsorokra is. Már az 1. évfolyam zárónapján különböző gyermekprogramok (versenyek, játékok, hangversenyek) és a Művészeti Alapiskola növendékeinek képzőművészeti kiállítása tarkították a műsort. „Ez a rendezvény az alkotó akarat szimbóluma, amely azt a meggyőződést tükrözi vissza, hogy a kultúra a zene, a művészet az emberek közti párbeszéd legnemesebb eszköze, melynek feladata, hogy teljesebbé tegye életünket” (Albrecht 1997). Bartók Béla Zenei Találkozó Az SZMZT alakulásakor a Csemadok ének-zenei szakbizottsága Bartók Béla Énekkari Fesztivált tervezett. Mivel ekkor már két kórusfesztiválunk volt (a harmadik, a forradalmi kórusmüvek Zendiilő Ének Fesztiválja csak öt évfolyamot élt meg), az SZMZT vezetősége további fonnákat keresett, amelyek nem csak egy műfajnak adnak teret és nem csak egy bizonyos közönséghez, az énekkari muzsika kedvelőihez szólnak. így alakult ki a Bartók Béla Zenei Találkozó (BBZT) elképzelése, szerkezete és küldetése. Az eredeti terv szerint a Csengő Énekszó, a Kodály Napok és a BBZT egy hároméves ciklust alkotott, amelyben a rendezvények rendszeresen háromévenként ismétlődnek. A BBZT rendszeressége elsősorban szervezők hiányában a harmadik évfolyam után pár évre megszakadt. A BBZT helyszínei és Bartók kapcsolatai az adott városhoz. 1991 -ben Komárom - Bartók hangversenye 1924 február 5. 1994-ben Ipolyság - Népdal- és hangszeres népzene gyűjtése; itt örökítette meg Bartók Béla 1910. november 13-án a dudások és a tülkösök versenyét. 1997-ban Losonc - Bartók hangversenye 1924. február 9. 2001 Ipolyság - lásd: 1994 2006-ban az 5. BBZT helyszíne Bartók Béla második felesége, Bartókné Pásztory Ditta szülővárosa, Rimaszombat lesz, ahol Bartók 1924. március 29-én hangversenyezett. A BBZT helyszíneinek sorrendje nincs előre meghatározva, sok függött a helyi szervezetek támogatásától, megértésétől. Ennek köszönhetően a BBZT a 2. és 4. évfolyama ugyanazon városban, Ipolyságon volt. Két- vagy háromnapos rendezvényről van szó, amelyen több különböző blokk váltja egymást. A rendezvénynek van állandó és változó része. Az első három évfolyam állandó műsorai a nyitó és záró hangverseny, a Bartók gyermekeknek matiné, az Utam Bartókhoz, a Kodály Napok és a Csengő Énekszó győztes kórusainak fellépése volt. A szervezők az évek során