Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Az Együttélés 1990. évi választási programja 95 45. Az Együttélés 1990. évi választási programja Az Együttélés Politikai Mozgalom egy demokratikus többpártrendszer kialakításáért, az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséért küzd, a nemzetközi egyezségokmányokban foglalt elvek szellemében. Politikai programunkat az alábbi tézisek fejezik ki:- demokrácia, politikai pluralizmus;- az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése a belpolitikai és ajogi gyakorlatban;- a jogállam megteremtése, amelyben az egyéni jogokat, valamint a kisebbség kollektív jogait törvények védik, és betartásuk felett független bíróság őrködik;- a demokrácia alapját képező többségi elv mellett a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségek jogainak védelme;- az egyenrangúság és egyenjogúság meghonosítása a politikában és az államjogban;- az egyenlő politikai esélyek mellett a nemzeti kisebbségek arányos és kollektív politikai képviselete;- a népszuverenitás eszméje;- a demokratikus önkormányzat és önigazgatás megteremtése;- a különböző ideológiák, meggyőződések és nemzetiségek békés és türelmes együttélésének megteremtése;- a türelmetlenségre, erőszakra és kizárólagosságra biztató eszmék elutasítása;- küzdelem az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, valamint minden vallási és nemzeti hátrányos megkülönböztetés ellen;- a bosszúállás, a megtorlás és a kollektív bűnösség mindenkori elutasítása. A kisebbség érdekei A nemzeti kisebbség kettős fogalom: mennyiségi és helyzeti. Ez azt jelenti, hogy a számarány szerinti kisebbségi állapot mellett létezik egy olyan politikai körülmény, amelyben például az elnyomottság, a hátrányos megkülönböztetés, a politikai képviselet hiánya vagy ajogi körülmények miatt alakult ki a kisebbségi helyzet. E két halmaz együtt alkotja azt a kisebbségi létet, amelyben a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és Közép-Európa nemzeti kisebbségei élnek. Ez a kérdés végső soron csak egy demokratikus rendszerben oldható meg. Ezért a nemzeti kisebbségek érdekeinek védelme is csak demokratikus többpártrendszerben képzelhető el, mely tiszteletben tartja a társadalom sokrétűségét, pluralitását is. Önmagában a demokrácia (ha csupán klasszikus értelemben érvényesül, és a többségi elv szerint igazodik) vagy a pluralizmus (ha az a politikai és az ideológiai pluralizmusra korlátozódik) nem nyit elegendő teret a nemzeti kisebbségek jogos érdekeinek érvényesítésére. Ezért hiú ábránd azt hinni, hogy az elvek és rendszerek automatikusan megoldják a nemzeti kisebbségi kérdést, és kiszabadítják a kisebbségeket az őket gúzsba kötő kisebbségi helyzetből. Emiatt a kisebbségi kérdés megoldásának fő kulcsa a többség hatalma mellett a kisebbségek törvény általi védelmében rejlik. Ez pedig csak megfelelő politikai képviselet, törvények és kötelező egyezmények útján lehetséges. Nemzetközi vonatkozások A második világháború végével a nemzeti kisebbségek ügye a győztes államok felfogása szerint az egyes államok belügyévé vált. Ezzel a helyzettel végződött az a rövid korszak, amelyben - az első világháborút követően - a nemzeti kisebbségek irányában folytatott állampolitikát nemzet-
