Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Az Együttélés alapítólevele 89 Támogatni fogja a romák etnikai közösségeinek minden önazonosságra irányuló igyekezetét, tudomásul véve valamennyi jogos, sajátos etnikai törekvésüket. Mozgalmunk ebben lehetőségeihez mérten segítségükre lesz, az emberi normák és méltányossági elv alapján. A mozgalom alapvető célkitűzései közé tartozik annak elérése, hogy a demokrácia elvei a csehszlovák politikai gyakorlatban úgy érvényesüljenek, hogy az állam a népet szolgálja és a kisebbség ne lehessen kiszolgáltatva a többség akaratának. A mozgalom a tevékenységét a felsorolt elvek alapján néhány fő pillérre kívánja fölépíteni 1. Politikai képviselet Csak egy demokratikus, pluralista rendszerben képzelhető el oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek képviselete a törvényhozó testületekben sajátos reprezentációt alkosson. Legyen joga dönteni a kisebbségeket érintő ügyekben. A demokrácia alapját jelentő többségi elvet korlátozza a nemzeti kisebbségek védelme és a sajátos kérdésekben a leszavazhatóságuk ellen ható jogi védelem. 2. Gazdasági élet A jó társadalmi közérzet alapja az általános vagyoni biztonság és az anyagi jólét, amely csak a környezetkímélő szociális piacgazdasági viszonyok között képzelhető el. Alapfeltétele a privatizálás, a magánvállalkozások elterjedése és a helyi önigazgatás. A nemzeti kisebbségek viszonyai között ennek egyik legfontosabb területe a mezőgazdasági szövetkezetek átalakítása tényleges szövetkezetekké, részvénytársaságokká stb., valamint a föld magántulajdonának a visszaállítása. 3. Szociálpolitika Alapvető célja a családvédelem, amely a munkavállalók védelméből, az esélyegyenlőség biztosításából, a településszerkezet megóvásából, helyi munkaalkalmak megteremtéséből épül fel. A szociálpolitika egyik célkitűzése azon aránytalan elvonások visszatérítése, amelyekkel évtizedeken keresztül sújtották a nemzeti kisebbségek által lakott területeket. 4. Létfeltételek és a természet védelme A kellemes közérzetnek az anyagi jóléten kívül más feltételei is vannak. A természet harmóniájának megbomlása, és az emberi értékrend zavarai az élet minőségének romlásához vezethetnek. E veszély elkerülése, illetve csökkentése érdekében kezdeményezni fogjuk a tennészet védelmét, valamint az ember által teremtett javak: műemlékek, települések, kulturális értékek védelmét. A nemzeti kisebbségek számára ez mindenekelőtt régiójuk komplex védelmét jelenti. 5. Oktatásügy Az oktatásügy legyen önigazgató. A nemzeti kisebbségek iskolarendszerét újjá kell szervezni. A kisiskolák mindenütt visszaállíthatok, ahol szükséges. A közös igazgatású iskolák szétválasztandók az oktatási nyelv szerint. Minden nemzeti kisebbségnek alapvető és elidegeníthetetlen joga anyanyelvén tanulni az alapoktól a legfelső szintig. 6. A kultúra Szervezése az iskolaügyhöz hasonlóan legyen önigazgató. A nemzeti kisebbségek önmaguk döntsék el, milyen intézményekre van szükségük. A kormány kulturális költségvetéséből a kisebbségek számarányuknak megfelelően részesüljenek, a nemzeti kisebbségeket semmilyen törvény vagy pénzügyi rendelet ne akadályozza abban, hogy kapcsolatot tartsanak az államhatárokon túl
