Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A Független Magyar Kezdeményezés mezőgazdasági programja 83 vetkezeti tag, vagy sem. A fennmaradó szövetkezetek esetében is az egyes üzemrészek önállósítása szükséges ahhoz, hogy a vállalat belső érdekviszonyai világossá váljanak. Az új szövetkezetek szerveződése valóságosan az önkéntességen és a tagság tulajdonosi jogain alapuljon. Azok a tulajdonosok vagy utódaik, akik földjüket ki akarják venni, ezt szintén megtehetik. Földjüket egy darabban kapnák vissza, a bevitt föld minőségének figyelembevételével. Az így elkülönített területen farmergazdálkodást folytathatnak, mezőgazdasági vállalkozásokat indíthatnak. A régi közösségi földek tulajdonjogát a falusi közösségeknek kell visszaadni. Ugyanígy kell eljárni azoknak a földeknek az esetében is, ahol valamilyen okból a tulajdonjog megszűnt. A mai tagság azon részét is, amelynek nincs föltulajdona, érdekeltté kell tenni a vagyongyarapításban értékpapírok formájában, melyek után ők is egyenrangúan részesednének a gazdasági eredményből, a szövetkezetben ledolgozott évek arányában. Tulajdonreform az állami gazdaságokban Az állami gazdaságok esetében is szükségesnek tartjuk a tulajdon valamilyen formában való nevesítését. Az államnak hosszú távon nem lehet érdeke, hogy a mostani nagyságú területen mezőgazdasági termelést folytasson, ezért a jövendő kormányok törekedni fognak ezen vagyon privatizálására. Az államnak mindig lesznek olyan feladatai az agrárgazdaságban, amelyek megvalósításához földterületre lesz szüksége. Ezért az állami gazdaságok egy kis részét fenn kell tartani. Ezek szolgálják az eredeti célt: útmutatás a fejlett módszerekben, vetőmagtermesztés, szaporítás, fajtafenntartás, nemesítés, apaállat ellátás. Az állami gazdaságok túlnyomó részét azonban ki kell vonni az állam tulajdonából. Az államkassza számára csak minimális nyereséget hozhatnak, és egy állami vagyonkezelő hivatal fenntartása tovább növelné az adófizetők terheit. Az állami földvagyonból kell kártalanítani mindazokat, akik beépítés vagy más ok miatt földjüket elveszítették. Az állami gazdaságokat a területükön található helyi közösségek tulajdonába, a helyi önkormányzatok irányításába kell adni. A gazdálkodás hasznából ők is részesednének, és azt az egész község javára felhasználhatnák. Finanszíroznák a községfejlesztést, az infrastruktúra kiépítését. így csökkennének a költségvetés terhei és növekedne a község gazdasági önállósága. Ezen gazdaságok felett a helyi önkormányzatok szabadon rendelkeznének. Működtethetik tovább, részvények formájában vagy parcellánként eladhatják, bérbe adhatják. Minden forma a helyi közösségnek hoz hasznot. A falu és a mezőgazdaság Vissza kell állítani a falvak önkormányzatát, és vissza kell állítani legalább az alsó tagozatos iskolákat. Ehhez tartozik a falvak infrastruktúrájának kialakítása, az elsorvasztott falvak és vidékek fejlesztése. Egészséges vidéki életet, müveit, szaktudással rendelkező fiatalságot akarunk, akik jól éreznék magukat a falvakban, az új munkahelyeken, és nem vándorolnának el a városokba. Fontosnak tartjuk a népfőiskolák, a kalászos tanfolyamok, a falusi közösségek bevált gyakorlatának felújítását, hogy falvaink lakossága megszerezhesse azt a tudást, melynek segítségével elérheti a fejlett országok jómódú, mezőgazdaságból élő lakosságának színvonalát. Ezen gondolatok megvalósításáért hív a Független Magyar Kezdeményezés a zászlaja alá minden falusi és városi polgárt, aki a fenti célokat magáénak vallja. 1990. január Szabadság és felelősség. A Magyar Polgári Párt programja. MPP, Pozsony, 1992. 120-123.
