Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

A Független Magyar Kezdeményezés mezőgazdasági programja 83 vetkezeti tag, vagy sem. A fennmaradó szövetkezetek esetében is az egyes üzemrészek önállósítá­sa szükséges ahhoz, hogy a vállalat belső érdekviszonyai világossá váljanak. Az új szövetkezetek szerveződése valóságosan az önkéntességen és a tagság tulajdonosi jogain alapuljon. Azok a tulajdonosok vagy utódaik, akik földjüket ki akarják venni, ezt szintén megtehetik. Földjüket egy darabban kapnák vissza, a bevitt föld minőségének figyelembevételével. Az így el­különített területen farmergazdálkodást folytathatnak, mezőgazdasági vállalkozásokat indíthatnak. A régi közösségi földek tulajdonjogát a falusi közösségeknek kell visszaadni. Ugyanígy kell el­járni azoknak a földeknek az esetében is, ahol valamilyen okból a tulajdonjog megszűnt. A mai tagság azon részét is, amelynek nincs föltulajdona, érdekeltté kell tenni a vagyongyara­pításban értékpapírok formájában, melyek után ők is egyenrangúan részesednének a gazdasági eredményből, a szövetkezetben ledolgozott évek arányában. Tulajdonreform az állami gazdaságokban Az állami gazdaságok esetében is szükségesnek tartjuk a tulajdon valamilyen formában való neve­sítését. Az államnak hosszú távon nem lehet érdeke, hogy a mostani nagyságú területen mezőgaz­dasági termelést folytasson, ezért a jövendő kormányok törekedni fognak ezen vagyon privatizá­lására. Az államnak mindig lesznek olyan feladatai az agrárgazdaságban, amelyek megvalósításához földterületre lesz szüksége. Ezért az állami gazdaságok egy kis részét fenn kell tartani. Ezek szol­gálják az eredeti célt: útmutatás a fejlett módszerekben, vetőmagtermesztés, szaporítás, fajtafenn­tartás, nemesítés, apaállat ellátás. Az állami gazdaságok túlnyomó részét azonban ki kell vonni az állam tulajdonából. Az állam­kassza számára csak minimális nyereséget hozhatnak, és egy állami vagyonkezelő hivatal fenntar­tása tovább növelné az adófizetők terheit. Az állami földvagyonból kell kártalanítani mindazokat, akik beépítés vagy más ok miatt földjüket elveszítették. Az állami gazdaságokat a területükön ta­lálható helyi közösségek tulajdonába, a helyi önkormányzatok irányításába kell adni. A gazdálko­dás hasznából ők is részesednének, és azt az egész község javára felhasználhatnák. Finanszíroznák a községfejlesztést, az infrastruktúra kiépítését. így csökkennének a költségvetés terhei és növe­kedne a község gazdasági önállósága. Ezen gazdaságok felett a helyi önkormányzatok szabadon rendelkeznének. Működtethetik tovább, részvények formájában vagy parcellánként eladhatják, bérbe adhatják. Minden forma a helyi közösségnek hoz hasznot. A falu és a mezőgazdaság Vissza kell állítani a falvak önkormányzatát, és vissza kell állítani legalább az alsó tagozatos isko­lákat. Ehhez tartozik a falvak infrastruktúrájának kialakítása, az elsorvasztott falvak és vidékek fej­lesztése. Egészséges vidéki életet, müveit, szaktudással rendelkező fiatalságot akarunk, akik jól éreznék magukat a falvakban, az új munkahelyeken, és nem vándorolnának el a városokba. Fontosnak tartjuk a népfőiskolák, a kalászos tanfolyamok, a falusi közösségek bevált gyakor­latának felújítását, hogy falvaink lakossága megszerezhesse azt a tudást, melynek segítségével el­érheti a fejlett országok jómódú, mezőgazdaságból élő lakosságának színvonalát. Ezen gondolatok megvalósításáért hív a Független Magyar Kezdeményezés a zászlaja alá min­den falusi és városi polgárt, aki a fenti célokat magáénak vallja. 1990. január Szabadság és felelősség. A Magyar Polgári Párt programja. MPP, Pozsony, 1992. 120-123.

Next

/
Oldalképek
Tartalom