Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A „harminchármak” dokumentuma 65 35. A „harminchármak” dokumentuma A II. világháború után a CSKP nemzetiségi politikájának eredményeként fokozatosan kialakult egy sajátos nemzetiségi intézményrendszer. Az ötvenes években az oktatásügy, a népművelés s a hírközlés szervei jöttek létre. A hatvanas években a struktúra tovább épült, kiegészült a kultúra intézményeivel - könyvkiadás, színház, szakiskolák -, emellett erős hangsúlyt kapott a nemzeti kisebbség létének politikai és jogi értelmezése. E törekvésnek legmagasabb szintű realitása az 1968/144-es, a nemzetiségek helyzetét meghatározó alkotmányjogi törvény. E törvény alapján számos nemzetiségi intézmény jött létre, amelyek a maguk idejében mintaértékű megoldásként szolgáltak Közép-Kelet-Európában. Sajnos, a hetvenes években a nemzetiségi intézményrendszer fejlődése lelassult, megállt, és máig is stagnál. Számunkra érthetetlen okoknál fogva megszűnt:- Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Szakbizottsága, illetve összevonták a nemzeti bizottságokkal foglalkozó szakbizottsággal.- A szlovák kormány tárca nélküli miniszteri funkciója, amely a nemzetiségi ügyeket volt hivatva ellátni.- Leépítették az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi osztályát.- Egy minisztériumot kivéve, leépítették a nemzetiségi miniszterhelyetteseket.- 1981-ben megszűnt a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya.- 1988. május 19-én a 132-es kormányhatározat értelmében megszüntették a szlovák kormány nemzetiségi tanácsát, amelyet rövid idő múltán bizonyos meggondolások nyomán visszaállítottak.- Ugyanez a kormányhatározat megszüntette, illetve leépítette a kormány hivatalának nemzetiségi titkárságát, ez az intézmény ezáltal mai szintjén és hatáskörével egy sajnálatos kirakathivatal lett. Az itt felsorolt intézményeket a tapasztalat és a szükséglet hozta létre, megszüntetésük, illetve leépítésük véleményünk szerint a nemzetiségi kérdés felelőtlen lebecsülésének bizonyítéka. Ezért javasoljuk és szükségesnek tartjuk a hetvenes és nyolcvanas években - a nemzetiség képviselőinek megkérdezése nélkül - megszüntetett nemzetiségi intézmények ügyének felülvizsgálatát, illetve visszaállítását. Szeretnénk felhívni a párt és az állam vezetőinek figyelmét arra a tényre, hogy az 1968 októberében elfogadott Nemzetiségi Alkotmánytörvény szellemében nem alkották meg azokat a végrehajtási törvényeket, amelyek az államigazgatási és népképviseleti szervek országos, kerületi járási és helyi szintjein kötelező érvénnyel szabályozták volna az általános joggyakorlatot, ezen belül a nyelvhasználat módozatait. Ennek kapcsán az elodázott és megoldatlan kérdések sorában égetőnek tartjuk a magyar nemzeti kisebbség nyelvhasználatának problémakörét. Nyelvhasználat A magyar nemzeti kisebbség lakta területen az elmúlt húsz év folyamán nem jelent meg arra vonatkozó végrehajtási törvény. A hivatalos nyelvhasználat terjedelmét és feltételeit eddig semmiféle jogi norma nem szabályozta. Ennek következtében 1948 óta megoldatlan:- a helységnevek magyar nyelven való hivatalos használata;
