Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
60 Egyéb dokumentumok Visszatekintve az elmúlt 70 évre megállapítható hogy a csehszlovák állami politika eltekintve annak néhány képviselőjétől a magyar kisebbséget a köztársaságon belül mindig ideiglenes jelenségként kezelte. Nem nyújtott számára történelmi perspektívát épp ellenkezőleg kitelepítése asszimilálása nemzeti azonosságtudatától való megfosztása által szüntelen kísérleteket tett megszüntetésére. Létét és kultúráját soha nem tekintette a köztársaság olyan alkotórészének mely a maga sajátos értékeivel gazdagíthatta volna közös országunkat. A vele szemben tanúsított magatartása nem a komoly korrekt partneri viszony kialakítására hanem a bizalmatlanságra a minimális engedmények elvére illetve rögtönzött megoldásokra épült. 1. Az elmúlt 20 évben a magyar kisebbség hivatalos intézményrendszere visszafejlődött:- 1971-ben a kormány átszervezésekor megszűnt a tárca nélküli miniszter státusza akinek feladata a nemzetiségi ügyek intézése volt;- megszűnt a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Szakbizottsága;- 1988 május 19-én megszüntették a Szlovák Kormány Nemzetiségi Tanácsát amelyet a magyar kisebbség soraiból jött tiltakozásra állítottak vissza;- ugyanez a kormányhatározat megszüntette a Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságát amely nélkül a Nemzetiségi Tanács működésképtelen ezt máig nem állították vissza;- a helyhatósági és a képviselőválasztások alkalmával az elmúlt húsz évben a magyar kisebbségnek nem volt módja beleszólni még a jelölésekbe sem;- az 1968. októberében megcsonkítottan elfogadott nemzetiségi alkotmánytörvény szerény elvei nem lettek törvények útján megvalósítva. 2. Társadalmi szervezkedésünk korlátái ugyan hasonlóak a többségi nemzetek társadalmi szervezkedésének útjában álló akadályokhoz azonban:- a magyar kisebbségnek csupán egyetlen ilyen lehetőség áll rendelkezésére a Csemadok mely 1971 és 1987 között ki volt zárva a Nemzeti Frontból a legális politikai élet egyetlen lehetséges területéről;- a magyar kisebbség számára létkérdés az egyéni illetve társadalmi csoportok közötti kapcso- - latok ápolása az anyaországgal ezt azonban az adminisztratív akadályok erősen korlátozzák;- a magyar kisebbség önszerveződésének jelei a hivatalos szervek gyanakvását és ellenállását váltják ki. 3. A magyar kisebbség gazdasági életében nem érvényesülhetnek az egyéni kezdeményezések:- a magyar kisebbség által lakott területekről a legnagyobb az elvándorlás;- és a kevés munkalehetőség miatt nagymértékű az ingázás;- az elmúlt húsz évben csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatott magyarok aránya ám ennek megfelelően nem növekedett a saját lakóterületén dolgozó magyar ipari munkásság létszáma sem a terciális szférában foglalkoztatottak száma; a jelentős szlovák szakmai és vezetői réteg letelepedésével járó iparosítás pedig a magyarság államilag szervezett asszimilálását segíti elő;- a jelenlegi centralizált gazdasági rendszer a túlnyomórészt szlovák vezetői réteg a társadalmi szervezetek és a szakszervezeti keretek nem teszik lehetővé a szlovákiai magyar munkásság számára az ipari szakmai kultúra kiművelését illetve a magyar munkásság társadalmi erőként való megnyilvánulását. 4. Az 1960-ban végrehajtott közigazgatási-területi elrendezés a magyar etnikai egység megbontását szolgálta:
