Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. Kronológia

Kronológia 453 dokumentumába kerüljön a kisebbségek védel­mének és jogbiztonságának elve. szeptember 26. Pavol Hrušovský házelnök Bukarestben felkéri a román külügyminisztert, hogy áttanulmányo­zás céljából Szlovákia beletekinthessen abba a szerződésbe, amelyet a státustörvénnyel kap­csolatban Magyarországgal kötött Románia. Ez segédanyagul szolgálhat a Magyarországgal folytatandó tárgyalásokon, mondja a parlament elnöke. szeptember 29. Eduard Kukán külügyminiszter Brüsszelben élesen bírálja Magyarország azon javaslatát, hogy a készülő európai alkotmány a nemzeti kisebbségek kollektív jogait is rögzítse. október 1. Az Akkreditációs Bizottság Pozsonyban elfo­gadja a tervezett Selye János Egyetem anyagát, és akkreditálja a Református Teológiai Kar programját is. A Pedagógiai és Közgazdaságtu­dományi Kar esetében csak az Egyetemi Ta­nács megalakulása után véleményezhet a bi­zottság. Az AB jóváhagyja a nyitrai Konstantin Egyetem részeként megalakuló Közép-európai Tanulmányok Karának létrehozsát is. október 20. Mádl Ferenc magyar államfővel tárgyal Buda­pesten Rudolf Schuster. Kijelenti, bízik abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok keretében a ked­vezménytörvénnyel összefüggő problémák is rendezhetők. Mádl szerint mindkét ország ér­dekelt abban, hogy az unió készülő alkotmá­nyának egyes elemeit újragondolják, és kívána­tos lenne benne megjelentetni a kisebbségeket és az európai közös múltat is. október 23. A parlament elfogadja a komáromi Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvényterveze­tet. Az ülésen jelenlévő 132 parlamenti képvi­selő közül 77 igennel, 49 nemmel voksol, hatan tartózkodnak. október 27. László Béla professzort, a magyar szekció egyetemi tanácsának elnökét bízzák meg a nyitrai Konstantin Egyetemen október 15-én megalakult új kar ideiglenes vezetésével. A magyar, német, ruszin, cseh és lengyel pedagó­gus-, valamint kulturális szakemberképzést fel­vállaló karra mintegy 50, magyarul oktató pe­dagógus és 800 magyar diák lép át. november 8. A Csemadok udvardi országos közgyűlésén módosítják az alapszabály tervezetét, és új munkatervet fogadnak el. november 12. Rudolf Schuster államfő aláírja a magyar egye­tem létrehozásáról szóló törvényt. A költségve­tés 2003-ban 100, 2004-ben 62 millió koronát irányoz elő az egyetem finanszírozására. november 13. Az MKP megvétózza a kormányülésen azt a községlistát, melynek alapján csökkentenék azon községek számát, ahol a népfogyatkozás miatt már kevesebb, mint 20 százalék magyar él. Ennek alapján az említett helyeken nem használhatnák a magyar nyelvet a hivatalos érintkezésben. december 7. A szlovák-magyar vegyes bizottság budapesti ülésén megegyeznek a magyarországi oktatási­nevelési támogatás folyósításáról. Ennek értel­mében a lebonyolító szervezet a Pázmány Péter Alapítvány lesz, és Szlovákia ugyanolyan kere­tek között támogatja a magyarországi szlová­kokat, mint Magyarország a szlovákiai magya­rokat. december 12. Brüsszelben Eduard Kukán szlovák és Kovács László magyar külügyminiszter aláírja a Szlová­kiában élő magyar, és a Magyarországon élő szlovák kisebbség oktatási és kulturális támoga­tásának módjáról szóló kétoldalú megállapodást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom