Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. Kronológia
438 Kronológia kormányban maradásra tett javaslatát és a decemberi önkormányzati jelöltlistákat. Eldöntik, hogy 18 járásban indítanak jelölteket. október 16. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes Milan Ftáčnik oktatási miniszternek küldött levelében elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy a nyitrai Konstantin Egyetem vezetősége nem veszi figyelembe a kormány ajánlását a magyar kar létrehozására. Az egyetemet korábban az Európai Parlamentben is bírálták. Levelében Csáky arra kérte a minisztert, hogy az Oktatási Minisztérium foglaljon állást a nyitrai magyar kar ügyében, és induljanak tárgyalások a tárca és a nyitrai egyetem szakemberei között.- A csallóközi Nagyszarván megnyitják azt a menekülttábort, amely a Szlovákiában menekültjogot kérő idegenek gyűjtőhelyeként működik november 1-jétől. A csallóközi falu önkormányzati képviselői nem vesznek részt a megnyitón, mert a Belügyminisztérium nem vette figyelembe a szeptemberi népszavazás eredményét. október 18. Háromnapos hivatalos látogatáson Szlovákiában jár Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, aki szlovák partnerével a státustörvényről és az uniós csatlakozásról tárgyal.- Dunaszerdahelyen tanácskozik a 2001-ben alapított Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum. október 26. Budapesten tartótja ülését a Magyar Állandó Értekezlet, amelyen az MKP képviselői is részt vesznek. Duray Miklós kijelenti: a magyar státustörvény gyakorlatilag nem ütközik sem a szlovák, sem a román, sem a nemzetközi joggyakorlattal. Véleménye szerint a törvénnyel szembeni fenntartások vagy rossz szándékból születtek, vagy félelemből fakadtak, s a Velencei Bizottság jelentése alapján nem állják meg a helyüket. október 30. A Statisztikai Flivatal jelentése szerint az 1991- es összeíráshoz viszonyítva 47 ezerrel csökkent a szlovákiai magyarok lélekszáma. Magyarnak 521 ezren vallották magukat, amely a lakosság 9,7 százalékát teszi ki. 1991-ben 567 ezren, a lakosság 10,76 százaléka vallotta magát magyarnak. Gyurgyík László szociológus szerint a csökkenés okai a vegyes házasságok növekedő számában, a szándékos településpolitikában és a kisebbségeket sújtó politikában rejlenek. november 6. Magyarországnak fontolóra kellene vennie a státustörvény módosítását, jelenti ki Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár. Véleménye szerint elképzelhető lenne olyan átmeneti megoldás, hogy bizonyos végrehajtó intézkedések nem lépnének életbe 2002-ben. A Külügyminisztérium képviselője szerint a szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabály nincs összhangban a nemzetközi és a szlovák jogrendszerrel, mivel érvényesítése túllépi Magyarország határait. Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy a szlovákiai magyarok mesterségesen kiváljanak a szlovák társadalomból, és intézményesítsék Magyarországhoz fűződő kapcsolataikat, mondta Chlebo. november 7. A szlovák parlament elfogadja a közoktatási intézmények állami támogatását szabályozó törvényt. A törvény elvi szinten nem tesz különbséget az állami, magán és egyházi iskolák között. A jogszabály előterjesztője, Dolník Erzsébet MKP-képviselő szerint az új szabályozás előnyös a vegyes lakosságú területeken működő, szlovák és nem szlovák tannyelvű oktatási intézmények számára. november 13. Nyitrán a Konstantin Egyetem vezetőségével tárgyalnak a magyar kar tervezetét kidolgozó bizottság képviselői. november 19. Pozsonyban öt szervezetből megalakult a Szövetség a Közös Célokért, amely a kedvezménytörvényből adódó tájékoztatási feladatokat és ügyintézést vállalja fel.
