Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. Kronológia
434 Kronológia mokratikus Baloldal Pártjának javaslatát, mivel az a járási hivatalok meghagyását javasolja. Leszögezi: az MKJP olyan magasabb szintű területi egységek kialakítását támogatja, amelyek nincsenek ellentétben Szlovákia nemzetközi elkötelezettségeivel, és amelyek nem osztják meg a természetes régiókat. Bugár Béla MKP elnök kijelenti: ha a DBP és a Polgári Egyetértés Pártja a nyolcas megyerendszert fogadtatja el, az MKP Országos Tanácsának döntenie kell arról, kilépjen-e a kormánykoalícióból.- Duray Miklós az Országos Tanács korábbi döntésével kapcsolatban nehezményezi, hogy az MKP minimális többséggel egy számára elfogadhatatlan tervezetet vállalt fel, amely egyértelmű szembefordulást jelent a párt korábbi határozataival, politikai és erkölcsi értékrendjével. június 4. Lemond Komlóssy Zsolt, a Nemzeti Vagyonalap igazgatótanácsának MKP-s tagja. A Szlovák Hajózási és Kikötővállalat magánosítására kiírt pályázatok elbírálásakor a Dunajservis Slovensko nevű cég 311 millió koronáért szerezte meg a 2,5 milliárdos alaptőkéjű cég 87 százalékát, az MKP képviselője pedig megszavazta ezt az eladást. június 5. A szlovák fél kezdeményezésére a státustörvényről tárgyal Milan Šoth, a szlovák Külügyminisztérium Kétoldalú Kapcsolatokért Felelős Főosztályának vezetője és Boros Miklós, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete. Boris Gandel külügyi szóvivő a tanácskozás után kijelenti: a tárca elemzést készít a törvényről. június 6. Kvarda József, az MKP önkormányzati alelnöke bejelenti, hogy a Duna menti megye létrehozását javasolja majd az MKP a megyei önkormányzatokról szóló parlamenti vita második olvasatában. A megye a Komáromi, a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Vágsellyei, az Érsekújvárt és a Lévai járást foglalná magába. Az MKP önkormányzati alelnöke szerint ha a javaslatot nem sikerül elfogadtatni, az MKP nem szavazza meg a törvényt, mert semmi sem indokolja a Csallóköz felosztását. június 14. A budapesti Balázs Ferenc Intézet felmérése szerint a kedvezményekre jogosító magyar igazolványt a szlovákiai magyarok 63 százaléka igényelné, de a megkérdezetteknek csak kis százaléka vállalna munkát Magyarországon. június 15. Budapesten tárgyal Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár magyar partnerével, Németh Zsolttal. Megállapodnak, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos vitát diplomáciai úton rendezik. június 19. A szlovák parlament ratifikálja A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját.- A státustörvény budapesti elfogadására reagálva a szlovák Külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy a jogszabály a szuverén államok közötti, jószomszédi kapcsolatok alapelveivel összhangban fog érvényesülni. június 19. Harna István, építésügyi és régiófejlesztési miniszter Brüsszelben az Európai Bizottság ülésén előterjeszti Szlovákia régiófejlesztési tervét, amely tartalmazza a 2006-ig tartó régiófejlesztési stratégiát. június 25. A Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa bírálja Csáky Pál miniszterelnök-helyettest, amiért az a valóságnak nem megfelelő tényeket közölt Jan Marinus Wiersmával, az EU parlamenti jelentéstevőjével. június 29. Jegyzőkönyv-aláírással ér véget a bősi kérdéssel foglalkozó magyar-szlovák delegáció találkozója. A felek megállapodnak abban, hogy két munkacsoportot hoznak létre: az egyik, a nemzetközi jogi munkacsoport az ominózus kor
