Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. Kronológia
410 Kronológia 1998 február 8. A választási törvény tervezett módosítása miatt válaszút elé kerülnek a magyar parlamenti pártok. Duray Miklós, az Együttélés elnöke nem tartja jó megoldásnak a választási pártot. Meggyőződése szerint szövetségi pártot kellene alakítani. március 12. A Matica slovenská elképzelése szerint módositani kellene Dél-Szlovákiában az önkormányzatokról szóló törvényt oly módon, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott községekben a szlovákságnak vétójoga legyen minden olyan ügyben, amely a kultúrát, az oktatást és a közigazgatást érinti. április 22. A Magyar Koalíció három pártja között megállapodás születik, mely szerint Magyar Koalíció Pártja néven szövetségi pártot hoznak létre, az MKDM lesz a másik két párt befogadó pártja. Az Együttélés a másik két párt beleegyezésével a saját soraiból a szövetségi párt elnökét, a Magyar Polgári Párt pedig - azonos feltételek mellett - a Képviselői Tanács elnökét jelöli. Április 23-án Duray Miklós jelzi, hogy nem jelölteti magát az elnöki tisztségre. április 29. Bugár Béla, az MKDM elnöke elmondja: egyeztetés nélkül vállalták, hogy ők lesznek a befogadó párt, időhiány miatt döntöttek így. Az Együttélést és Duray Miklóst vádolja, amiért nem jött létre időben a megegyezés. Duray élesen elutasítja Bugár Béla vádaskodását. június 13. Galántán tartja VI., egyben utolsó közgyűlését a Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom. A küldöttek ellenszavazat nélkül jóváhagyták, hogy az Együttélés közös platformot alakítson az MKDM-me. Előzőleg ugyanis az MKDM és az Együttélés olyan kétoldalú megállapodásra jutott, amely szerint a szövetségi pártot létrehozó három erő nem három egyforma platformot alkot majd a szövetségi pártban, hanem csak kettőt: az Együttélés és a MKDM közös „keresztény-konzervatív-népi” platformját, amelynek párját az A. Nagy László vezette liberális szellemiségű Magyar Polgári Párt alkotná. Ezzel a szövetségi párton belüli erőviszonyok 80 : 20 százalékos arányban osztódnak. A közgyűlésen jóváhagyják a Popély Gyula vezette, politikai tevékenységet nem folytató Magyar Néppárt beolvadását az Együttélésbe. június 21. Dunaszerdahelyen az eddigi Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egyesülésével létrejön a Magyar Koalíció Pártja. A közgyűlésen az MKP elnökévé Bugár Bélát, általános alelnökévé Duka Zólyomi Árpádot, tiszteletbeli elnökévé Duray Miklóst választják. A keresztény-konzervatív-népi platform elnöke Csáky Pál, a polgári-liberális platform elnöke A. Nagy László lett, egyben mindketten elnökhelyettesek is. Az országos tanács elnökévé Farkas Pált, a Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetőjévé Bárdos Gyulát választják. szeptember 25-26. Parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában. A volt miniszterelnök, Vladimír Mečiar pártja, a DSZM 27%-ot szerez, az SZDK 26,33%-kal a második. A DBP 14,66%-kal a harmadik, a Magyar Koalíció Pártja 9,12%-kal a negyedik. Rajtuk kívül az SZNP 9,07%-kal, a PÉP 8,01%-kal jut a parlamentbe. Az MKP- ra 306 000-en szavaztak, és ez 15 képviselői mandátumot jelent. október 28. Pozsonyban az SZDK, a DBP, az MKP és a PÉP aláírja a koalíciós szerződést. Mikuláš Dzurinda leendő miniszterelnök bejelenti, hogy megszületett az új kormány. Bugár Béla, az MKP elnöke elmondja: a „koalíciós tárgyalásokon olyan kompromisszum született, hogy a földművelési miniszteri posztot a DBP kapja, nekünk pedig az építésügyi tárca jutott”. A négypárti koalíci-
