Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. Kronológia
322 Kronológia zák a Független Szlovákiai Szakszervezet megalakítását, amely elnökévé Jozef Prokešt választják. március 2. A prágai országos szakszervezeti tanácskozáson a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megszűnéséről és a Csehszlovák Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának létrehozásáról határoznak.- Megjelenik az Új Szóban az Együttélés Politikai Mozgalom alapszabálya. március 3. Nagysurányban a dél-szlovákiai szlovákok Matica slovenská által szervezett nagygyűlésének mintegy 600 résztvevője memorandumot intéz a szlovák kormányhoz és parlamenthez, amelyben felhívja figyelmüket az állami szuverenitás „korlátozására” és a szlovákok diszkriminálására Dél-Szlovákiában, valamint a magyar autonómiatörekvésekre. A memorandum 1. pontja támogatásáról biztosítja a szlovák kormányt, 2. pontja kiáll a nemzetállam eszméje és az egynyelvüség mellett, elveti a Csemadok, az FMK, az EPM és a NYEE létét, valamint a nemzetiségi kérdés megoldásának a kormány és az SZNT által javasolt módját. 3. pontja szorgalmazza egy olyan bizottság felállítását, amelynek feladata a szlovákok elnyomásának és a magyarok kiváltságolt helyzetének kivizsgálása lenne.- Pozsonyban a Szlovák Nőszövetség rendkívüli kongresszusán a szervezet nevét Szlovákiai Nők Demokratikus Uniójára változtatják; elnöke továbbra is Darina Kulinová, alelnöke Otília Šablicová, 11 fős tanácsánának 2 tagja magyar nemzetiségű. március 5. A szlovák kormány - megalakulása óta első ízben - kihelyezett ülést tart Komáromban. A nemzetiségi kérdésnek szentelt kormányülést, amelyen részt vesznek többek között a Csemadok, az FMK, az EPM, a Matica slovenská, a ruszin kisebbség, s 10 kiválasztott dél-szlovákiai járás képviselői — akik felszólítják a kormányt a korábban tabuként kezelt kisebbségi kérdés rendezésére, ill. a nacionalizmus elleni fellépésre - Milan Čič miniszterelnök szerint az indokolta, hogy „Dél-Szlovákiában egészségtelen nemzetiségi feszültség jött létre”. március 6. Németh Miklós Marián Čalfához intézett újabb levelében megismétli a január 10-i levélben foglaltakat, egyben javasolja, hogy Csehszlovákia is függessze fel a bősi építkezést.- A NYEE nagygyűlést szervez Pozsonyban a politikai helyzet destabilizálása elleni tiltakozásul. március 7. A pozsonyi Comenius Egyetem magyar nemzetiségű orvostanhallgatói megalakítják a Selye János Klubot (SEJK). március 9-10. Pozsonyban tartja XV. rendkívüli közgyűlését a Csemadok, amelyen elsősorban a szervezet előtt álló átalakulás háromféle lehetőségéről (alakuljon át párttá, politikai mozgalommá, vagy maradjon meg kulturális és társadalmi szervezetnek), valamint a magyar kisebbség múltbeli és jelenlegi helyzetéről, alakuló politikai mozgalmairól tárgyalnak. A Csemadok nevét, a mozaikszó megtartásával, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségére változtatják, s új szervezeti szabályzatot fogadnak el, amely szerint a Csemadok önkéntes társadalmi, kulturális és érdekvédelmi szervezet, amelynek tevékenysége Csehszlovákia egész területére kiterjed. Jóváhagyják a rehabilitációs bizottság jelentését, amely értelmében megkövetik azokat a Csemadok-tagokat, akiket a X. rendkívüli közgyűlés után, a konszolidációs politika nevében sérelem ért, s érvénytelenítik a Csemadok vezetésének azon határozatait, amelyek tagjai kizárásáról határoztak. Megválasztják az új, 81 fős Országos Választmányt, ill. a 21 fős elnökségét. Az OV elnöke ismét Sidó Zoltán, társelnökei Dobos László és Szabó Rezső, főtitkára Neszméri Sándor, titkára Bárdos Gábor; az elnökség további tagjai: Bauer Győző, B. Kovács István, Csáky
