Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. Kronológia
316 Kronológia getlen Magyar Kezdeményezés, amelyeken a mozgalom vezetői tájékoztatást adnak a Szóvivői Testület munkájáról és az FMK célkitűzéseiről. A gyűléseken felmerül egy nemzeti kisebbségi párt létrehozásának a kérdése is, a mozgalom jelenlévő vezetői azonban elutasítják a nemzeti alapú politizálás lehetőségét. január 21. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozatot ad ki a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről Szlovákiában. A két mozgalom nyilatkozata síkraszáll a kollektív kisebbségi jogokért, a kisebbségi önigazgatásért, valamint az emberi jogok betartását ellenőrző államok fölötti rendszer megvalósításáért, egyben elutasítja a reciprocitás és a kollektív bűnösség elvét. január 23. A Szövetségi Gyűlés elfogadja a 14/1990 sz. törvényt „a képviselők visszahívásáról és új képviselők választásáról”, amely lehetővé teszi, hogy a politikai pártok és a Nemzeti Front „a politikai erők elosztásának kiegyenlítése érdekében”, vagy pedig „mivel nem nyújtanak biztosítékot a politikai demokrácia fejlődésére”, visszahívhassák képviselőiket a Szövetségi Gyűlésből, a nemzeti tanácsokból és a nemzeti bizottságokból, a megüresedett képviselői helyekre pedig a Nemzeti Front pártjai, valamint a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen új képviselőket kooptálhassanak. — A Szövetségi Gyűlés ugyanezen a napon elfogadja a 15/1990 sz. ún. párttörvényt, amely lehetővé teszi politikai pártok mellett ún. politikai mozgalmak létrejöttét is. A törvény értelmében már létrejött politikai pártnak tekintendő a Csehszlovák Néppárt, a Csehszlovák Szocialista Párt, a Demokrata Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Szabadságpárt; politikai mozgalomnak a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen. — A Szövetségi Gyűlés 16/1990 sz. törvényével módosítja az egyházak és vallási közösségek működéséhez szükséges feltételek biztosítását szabályozó 218/1948 sz. törvényt.- Václav Havel a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti a köztársaság nevének módosítására és a címer megváltoztatására vonatkozó javaslatát. Inditványa szerint az ország és a tagköztársaságok megnevezéséből kihagynák a szocialista jelzőt, Csehország visszatérne történelmi, Szlovákia hagyományos címeréhez, a csehszlovák címer pedig a cseh és a szlovák címeren kívül ábrázolná a morva sast is. január 24. Az Ifi c. ifjúsági hetilap hasábjain Magyar Fiatalok Független Szövetségének megalapítására felszólító felhívás jelenik meg. január 25. A Bodrogköz és Ung-vidék területén létesítendő új járás szervezőbizottságának nyolctagú küldöttsége átadja Rudolf Schustemek, az SZNT elnökének a járás létrehozását indokló levelet és tervezetet.- A NYEE és az FMK kiadásában megjelenik Érsekúj várott a Szabad Polgár - Slobodný občan c. kétnyelvű független járási hetilap első száma. Felelős szerkesztője Mészáros Ottó. (A magyar és a szlovák rész február 22-től önállóan jelenik meg, majd júniusban megszűnik.) január 25-26. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök meghívására Magyarországra látogat Václav Havel köztársasági elnök. A kétoldalú tárgyalásokon elsősorban a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer jövőjét, valamint a két országban élő nemzeti kisebbségek problémáit vitatják meg. január 26. Pozsonyban zajlik a Csehszlovákiai Magyar írók Társaságának I. Országos Közgyűlése, amelyen jóváhagyjág annak alapszabályzatát, megválasztják az Irodalmi Szemle főszerkesztőjévé Grendel Lajost, s úgy határoznak, hogy a CSMÍT továbbra is tagja marad a Szlovák írószövetségből alakult Szlovák írók Társulásának.
