Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. Kronológia
302 Kronológia Sztrájkbizottságának képviselői megbeszélést tartanak a Csemadok pozsonyi székházában. Az újonnan alakult magyar mozgalmak bírálják a Csemadok eddigi tevékenységét és az eseményekre való kényszeredett reagálását. A CSMF felveti a szlovákiai magyar közéletet összefogó egységes magyar politikai erő létrehozásának a lehetőségét, amit azonban az FMK és az MDSZ a magyarság elszigetelődésének elkerülése érdekében visszautasít. A találkozó résztvevői ehelyett megegyeznek abban, hogy rendszeres találkozókon tartják majd a kapcsolatot, s közös nyilatkozatot írnak alá, amelyben amellett, hogy követelik az 1968-as események újraértékelését, kinyilvánítják: a demokrácia, az egyenrangúság és egyenjogúság elvei alapján kívánják újraértékelni a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét, s egyenjogú szövetségben kívánnak élni az ország nemzeteivel és nemzetiségeivel.- A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Szlovák Főiskolások Koordinációs Bizottsága (munkájában a Magyar Diákszövetség képviseletében részt vesz Somogyi Szilárd) 12 pontból álló közös programnyilatkozatot fogad el, amelyben követelik többek között a szabad választások megtartását, a sajtó-, a vállalkozási, a gyülekezési, a társulási és a mozgásszabadság biztosítását, a kommunista párt vezető szerepének törlését az alkotmányból, az oktatás és a kultúra ideológiai alávetettségének megszüntetését, a jogállam kiépítését, az egyház és az állam szétválasztását, szabad szakszervezeti mozgalmat és független diákszervezeteket, valamennyi tulajdonforma egyenjogúsítását, a csehek és a szlovákok következetes demokratikus föderációját, valamint a nemzetiségek jogainak és kötelességeinek törvényes szabályozását a teljes és tényleges egyenjogúság elve alapján.- A Magyar Diákszövetség Akcióbizottsága elfogadja az MDSZ programnyilatkozatát, amely követeli többek között a kommunista párt vezető szerepének megszüntetését, a szabad választások kiírását, az államhatalmi ágak szétválasztását és a helyi önkormányzatok jogkörének kiszélesítését.- Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök bejelenti a politikai foglyok szabadon bocsátását.- Budapesten önálló egyesületté alakul a korábban a Rákóczi Szövetség keretében működő Amicus Kör, a cseh és szlovák kultúra barátainak köre. Elnökévé Käfer Istvánt választják, november 26. Ladislav Adamec az előző napihoz hasonló többszázezer fős prágai tüntetés hatására találkozik a Polgári Fórum képviselőivel, s ezzel megkezdődnek a kommunista vezetés és az ellenzék közötti kerékasztal-tárgyalások. A PF küldöttségének vezetője Václav Havel.- A pozsonyi tüntetésen a Független Magyar Kezdeményezés nevében felszólal Grendel Lajos, aki felhívja a magyar lakosságot a november 27-i általános sztrájk támogatására.- Újabb rendkívüli ülést tart Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja KB, amelyen további változtatásokat hajtanak végre a párt vezető testületéiben: kizárják a KB Elnökségéből többek között Jozef Lenártot, az SZLKP volt első titkárát, valamint Miroslav Štépánt, a prágai pártbizottság vezető titkárát. Határozatot fogadnak el egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról, a szövetségi belügyminiszter esetleges visszahívásáról, s 1990. január 26-ra összehívják a párt rendkívüli kongresszusát. november 26-27. Szlovákia Kommunista Pártja KB félbeszakadt, majd másnap folytatódó pozsonyi rendkívüli ülésén az általános sztrájk hatására beleegyeznek a „demokratikus párbeszédbe”, a kommunista párt vezető szerepének törlésébe az alkotmányból, a szabad választások kiírásába és 1968 újraértékelésébe. Több személyi változásról is döntenek: kizárják a KB Elnökségéből többek között Viliam Šalgovičot, az SZNT elnökét; a KB Elnökségéből és Titkárságából pedig Gejza Šľapka ideológiai titkárt. A póttagok közül 11 személyt kooptálnak a Központi Bizottságba, köztük két magyart: Vajas Elemért és Juhász Istvánt; utóbbit Rudolf
