Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A szlovákiai magyarság művelődési nagygyűlésének álllásfoglalása 233 A szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődése fejlődésének feltételeiről A nagygyűlés résztvevői abból indulnak ki, hogy a közművelődés és az oktatásügy zavartalan, a közigényeknek megfelelő fejlődése csak demokratikus körülmények között, az önkormányzatiság (autonómia) elvének megtartásával lehetséges. Ez azt jelenti, hogy az állami szervek feladata csupán a koordinálás, a működés anyagi feltételeinek biztosítása, valamint az iskolai műveltség alapkövetelményei betartásának ellenőrzése. A közművelődés, közoktatás, felsőoktatás és az információszerzés, valamint -továbbítás működésének és fejlődésének általános feltétele az állami anyagi források hozzáférhetősége és az egy főre átszámított összeg felhasználásának ellenőrizhetősége, továbbá az ezen anyagi javak arányos része felett való önkormányzati rendelkezés. A művelődésügyi önkormányzatok létrehozását és fenntartásának feltételeit szavatolja törvény. A sajtó és a közszolgálati médiák legyenek mentesek a kormányzati beavatkozástól és függetlenek az államhatalomtól. A naggyűlés résztvevői a szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődésügye fejlődésének szempontjából alapfeltételnek tekintik:- a teljes szerkezetű magyar nyelvű oktatásra való jog törvényes biztosítása, az óvodától az egyetemig,- szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődési igényeit szolgáló költségvetési források elkülönítését. Ez a pénzösszeg feleljen meg a magyar nemzetiségű állampolgárok számarányának. E költségvetési tétel elosztásával és felhasználásával a magyar közösség az önkormányzattiság elve alapján önmaga dönthessen,- minden községben, ahol a magyar lakosság nagyobb számban vagy legalább 10 százalékban él, a magyar nyelv a szlovák nyelvvel együtt legyen hivatalos nyelv,- a Szlovák Köztársaság kormánya írja alá és parlamentje ratifikálja az Európa Tanács Kisebbségi vagy regionális nyelvek chartáját. A nagygyűlés résztvevői a magyar nemzeti közösség számára kulcsfontosságúnak tartják: a) a nemzeti, kulturális és nyelvi azonosság megtartásához, védelméhez és fejlesztéséhez való jogot, b) a szellemi és anyagi értékek megtartásához és fejlesztéséhez való jogot, c) az anyanyelven való tanulás és művelődés jogát minden szinten és az általuk igényelt formában, az állami költségvetési forrásokból finanszírozott iskolarendszeren belül, olyan iskolákban, amelyek elhelyezkedése összhangban van a magyar nemzeti közösség településszerkezetével és területi elhelyezkedésével, d) az egyéb iskolák és nevelőintézmények fenntartásának és működtetésének jogát, e) művelődési és tudományos intézmények alapításának és működtetésének jogát, f) az anyanyelven történő információszerzés és -továbbítás jogát, g) közművelődési intézmények és egyesületek létrehozásának és működtetésének jogát, h) a szabad és az államhatalom beavatkozásától mentes kapcsolattartás mind az ország területén, mind külföldön olyan személyekkel, melyekhez nemzeti, kulturális nyelvi érdekek kötik, i) olyan képviselői és végrehajtói szervek létrehozásának a jogát, melyek révén önállóan és önkormányzatilag dönthessen azon ügyekben, melyek identitásának megőrzése és fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak, főleg az oktatásügyekben közművelődési ügyekben, anyanyelvének és saját nemzeti jelképeinek használatában. A nagygyűlés résztvevői a fenti elvek és feltételek alapján szükségesnek tartják első lépésként: Amennyiben a jelenlegi államigazgatási rendszer nem változik, törvény által létrehozni a magyar közösség országos választott testületét, amely az identitásával kapcsolatos összes kérdésben
