Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A szlovákiai magyarság művelődési nagygyűlésének álllásfoglalása 231 az eddigiekhez hasonlóan, törekednie kell a támogatási folyamat átláthatóvá tételére, s ezzel a mi kulturális életünkben is előforduló visszaélések és korrupció visszaszorítására.- Főként pedig minden területen népszerűsíteni kell a szlovákiai magyarság autonómiájának azon koncepcióját, amely biztosítja a magyarok önazonosságát, ugyanakkor illeszthető a térség stabilitásának alapelveihez. Tehát azt az autonómiakoncepciót, amely a jövőben a megegyezés alapja lehet szlovákok és magyarok között. A szabadság olyan érték, amelyért nap mint nap küzdenünk kell, de kinzó hiányát csak elvesztésekor érezzük. Ma olyan idők járják, amikor szabadságunkért többet kell tennünk, mint máskor. A Magyar Polgári Párt 1989 novembere óta számos esetben megfelelt e történelmi feladatnak, s a mostani kihívásra is megadja a választ. (1995 tavasza) A Magyar Polgári Párt IV. közgyűlésének dokumentumai MPP, Pozsony, 1995. 65-68. 71. A szlovákiai magyarság művelődési nagygyűlésének álllásfoglalása A Szlovákiában élő magyarság, egyéni és közösségi jogai tiszteletben tartásának feltételével, Szlovákia társadalmának integráns részét alkotja, ugyanakkor kultúrája, nyelve, történelme, hagyományai, családi kapcsolatai és nemzeti azonosságának egyéb elemei révén a magyar nemzet integráns része. E politikailag, jogilag és kulturálisan meghatározott kettős kötődését történelmi tényként kell kezelni. A magyar nemzeti közösség Szlovákiában elutasít minden olyan törekvést, amelynek célja ezen kötődésnek erőszakos vagy mesterséges megbontása. A szlovákiai magyarok mind egyénileg, mind közösségként igénylik a kettős kötődésnek megfelelő társadalmi fejlődésünkhöz szükséges feltételek megteremtését. A Szlovákiában élő magyarság igényli, hogy egyenrangú partnerként legyen Szlovákia államalkotó közössége, kodifikálva legyenek közösségi jogai, és biztosítottak nemzeti azonossága megőrzésének, átörökítésének és fejlesztésének a feltételei. Adófizetői kötelességének teljesítése feljogosítja, hogy művelődésügyi intézményeinek működéséhez a számarányának megfelelően részesüljön az állami költségvetésből, és az őt érintő ügyekben - a szubszidiaritás elve alapján - saját választott testületéi által önmaga dönthessen. A nagygyűlés résztvevői ebből az igényből kiindulva felmérték a szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődésügyének helyzetét, és meghatározták fejlődésének rövid és hosszú távú feltételeit. A szlovákiai magyar nemzeti közösség művelődésügyének helyzetéről és az azonnal szükséges intézkedésekről A Szlovákiában élő magyarság művelődésügye azóta romlik folyamatosan, hogy hetvenhét évvel ezelőtt kisebbségi sorsra jutott. Egyetlen olyan korszaka volt a szlovákiai magyar közoktatásnak, amely némi reményt keltett. Ez a korszak 1950 és 1964 között volt, amikor valóban az akkori igénynek megfelelően fejlődött a magyar iskolaügy. Innen számítva ismét fokozatosan a restrikció áldozata lett, és a magyar nyelv szinte teljesen kiszorult a közéletből. 1978-tól a mai napig pedig a tudatos, programszerű korlátozás áldozatává válnak a magyar iskolák, fogynak a tanítók, és 1990. őszén megkülönböztetést sugalló törvény korlátozza anyanyelvűnk használatát.
