Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

A Szlovák Köztársaságban élő magyar közösség 1995-ben 227- mivel csak a problémák megnevezéséig és feltérképezéséig jutott el, miközben nyilvánvaló­vá vált, hogy az egyes szlovákiai kisebbségi közösségek helyzetének megoldása különböző hoz­záállást igényel. Az 1994 márciusától szeptemberig tartó időszakban konstruktív együttműködés alakult ki a kormány és magyar parlamenti pártok között. Az előrehozott választásokat (1994. október 1.) kö­vetően semmiféle párbeszéd nem létezik a kormány és a kisebbségek között, s az SZK Nemzeti Tanácsában sem alakultak ki a hatékony eszmecsere feltételei. Az SZK Nemzeti Tanácsának poli­tikai megosztottsága a kisebbségek érdekében sem nyújt lehetőséget az egyeztetésre. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált küldöttsé­gében a Magyar Koalíciónak nincs képviselője. d) Az ország területi felosztása A kormányprogram felújítja a Mečiar-kormány által 1993-ban kidolgozott tervezetet, melynek célja az államigazgatás átszervezése, s mely ellen 1994. január 8-án Rév-Komáromban 3500 ma­gyar nemzetiségű polgármester, helyi önkormányzati és parlamenti képviselő tiltakozott. Ezt a kér­dést tartalmazzák a Szlovák Köztársaságnak az Európa Tanácsba történt felvételekor szabott felté­telek is; a jegyzőkönyv felhívja a figyelmet arra, hogy a Szlovák Köztársaság új területi-adminiszt­ratív felosztásakor az etnikai elvet is figyelembe kell venni. Ezenkívül a Szlovák Köztársaság par­lamenti határozattal kötelezte magát arra, hogy betartja az Európa Tanács vonatkozó 1201-es aján­lását. 3. A jogegyenlőség és a gazdasági életbe való hatékony bekapcsolódás A tulajdonviszonyok szabályozásának tekintetében továbbra is hatnak az 1945-ös, a kollektív bűnösség elvére épülő törvények következményei. A kárpótlási folyamatban a tulajdonviszonyok rendezése, az államosított vagy egyéb jogtalan módon elvett vagyon viszonylatában, az érvényes jogi szabályozás értelmében nem vonatkozik a német és magyar nemzetiségű állampolgárok va­gyonára, a törvény ugyanis csak azt a vagyont érinti, melyet 1948. február 25. után koboztak el, miközben a németek és magyarok vagyonát 1945-48 között sajátították ki. Kivételt csak az 1993- ban hozott, a földtulajdont szabályozó törvény képez, mikor is részben megszüntették azt a diszk­riminatív rendelkezést, miszerint a magyaroktól kisajátított föld csak 50 hektárig adható vissza. Az érvényes törvények alapján az 1945-48 között a németektől és a magyaroktól a nemzetiségi hova­tartozás címén kisajátított ingatlanvagyon nem adható ki az eredeti tulajdonosoknak vagy azok le­­származottainak. A reprivatizáció során ezt a vagyont azoknak származtatják vissza, akik 1945- ben a szlovák nemzethez való tartozásuk miatt kedvezményezettek voltak, és megkapták a magya­rok és németek vagyonát. A jogrendszerből nem távolították el a további, 1945—48 között a néme­tek és magyarok ellen hozott diszkriminatív törvényeket, illetve azok következményeit. A piacgazdaságra való áttérés szempontjából az a terület, melyen a magyar nemzetiségű la­kosság döntő többsége él, Szlovákia leginkább konfliktusokkal terhelt övezetei közé tartozik. A munkanélküliség magasan meghaladja a szlovákiai átlagot (14%), 16-28% között mozog. A szo­ciális helyzet romlása szociális konfliktusok forrása lehet, melyek azonban a kormány politikája következtében könnyen etnikai jellegű konfliktussá válhatnak. Dél-Szlovákia mezőgazdaságilag a legtermékenyebb területek közé tartozik, ennek ellenére a mezőgazdasági termelés egész Szlová­kia viszonylatában a leginkább veszteséges; ennek oka a kormány dotációs politikája, mely jelen­tős hátrányba hozza a magyarok lakta területeket. Ezekben a régiókban az átlagveszteség (1 hek­tár mezőgazdasági területre vetítve) 1992-ben 5,1%-kal, 1993-ban pedig 21,2%-kal volt maga­sabb, mint az ország egyéb vidékein. Ennek következtében Dél-Szlovákiában az átlagbérek ala­csonyabbak, az elvándorlás pedig magasabb volt, mint máshol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom