Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A Szlovák Köztársaságban élő magyar közösség 1995-ben 225 Szlovákiában csak egyetlen magyar közművelődési egyesület létezik, mely igyekszik megteremteni a művelődés alapvető feltételeit. 1994-ben az egyesület 10 millió korona állami támogatásban részesült, a két magyar színház szintén 10 milliót kapott. Ezeken kívül nem létezett semmiféle más magyar hivatásos jellegű kulturális intézmény. Becslések szerint a Szlovák Köztársaságban egy magyar nemzetiségű lakosra egyharmadával kevesebb állami támogatás jut, mint egy szlovák nemzetiségű állampolgárra. Az 1995-ös ideiglenes költségvetés nem számol a magyar és egyéb nem szlovák kultúrák támogatásával. A kormányprogram csak azokat a szempontokat fogalmazza meg, melyeket a kisebbségnek szánt kulturális támogatás normatíváinak kidolgozásakor figyelembe vesznek. A kritériumok között gazdasági és politikai jellegűek vannak, így például a Szlovák Köztársasággal szemben tanúsított állampolgári lojalitás. A kormányprogram megkérdőjelezi a kisebbségi kultúrák önállóságát, mivel a nemzeti kisebbségek tagjait úgy határozza meg, mint az államnak a többségtől csak nyelvükben különböző lakosait. A művelődési minisztérium a nem szlovák nyelvű sajtót (időszaki kiadványok és könyvek) eddig évente mintegy 30 millió koronás támogatásban részesítette. Az 1994-es előrehozott parlamenti választások után kialakult új kormánykoalíció ezt a támogatást kétségessé tette, s a dotációt politikai kritériumokhoz és a Szlovák Köztársasággal szemben tanúsított lojalitáshoz köti. A kormányprogram 1995-re csak egy magyar nyelvű - illetve más nyelvű mutációban is megjelenő - újsággal számol. A kormányprogram szerint ezek feladata az, hogy a „nemzeti kisebbségek tagjait tárgyilagosan tájékoztassák a belpolitikai helyzetről”. A kormányprogram értelmében a kormány egyházi kérdésekbe is bele kíván szólni, ugyanis a kormány az egyházakkal karöltve biztosítja, hogy a nyelvileg vegyes lakosságú településeken legyenek államnyelvű istentiszteletek. c) A nyelvhasználat A Szlovák Köztársaságban két olyan jogi norma létezik, mely korlátozza a nem szlovák nemzetiségű állampolgárok nyelvhasználatát. Ezek a nyelvtörvény és a Szlovák Köztársaság Alkotmánya. A nyelvtörvény nem engedélyezi a kétnyelvű nyelvhasználatot, csak lehetőséget nyújt arra, hogy a kisebbségek nyelvüket a szóbeli hivatalos kapcsolatban használják - amennyiben az adott településen vagy régióban a kisebbségi lakosság részaránya eléri a 20%-ot. E törvény értelmében az állami hivatalok alkalmazottai nem kötelesek válaszolni a kisebbség nyelvén; a törvény ugyanakkor tiltja számukra, hogy a szlovák nemzethez tartozó ügyfelekkel másképp, mint hivatalos nyelven tárgyaljanak. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya ezeket a lehetőségeket tovább szűkíti, amennyiben az állami hivatalnokok és a közigazgatási dolgozók számára előírja, hogy az ügyfelek kérdéseire államnyelven válaszoljanak. Ezzel új fogalomként bevezeti az államnyelv kifejezést. A kormányprogramban (1995) szó van az államnyelv védelméről szóló törvénytervezet elfogadásáról. Az eddigi folyamatok és a kormányprogramban megfogalmazódó restriktiv nemzetiségi politika alapján arra lehet következtetni, hogy a Szlovák Köztársaságban élő magyarok és a többi, nem szlovák közösség számára ez a terv az anyanyelv használatának további korlátozását jelenti, s ez kihatással lesz iskoláikra és kulturális életükre. 2. A magyarok részvétele az irányításban és a közigazgatásban - országos és helyi szinten a) Választott képviselők Az állampolgárok által közvetlenül választott képviselőket tekintve (parlamenti és önkormányzati képviselők) a magyar közösség képviselete az egyes választott szervekben a számará-
