Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

I. Törvények, rendeletek, határozatok

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 17 a magyar nyelv esetében: 8. cikk (1) bek. a/i, b/i, c/i, d/i, e/i,f/i, g), h), i) pont; 9. cikk (1) bek. a/ii és a/iii, b/ii és b/iii, c/ii és c/iii, d) pont, (2) bek. a) pont, (3) bek.; 10. cikk (1) bek. a/ii pont, (2) bek. a), b), c), d),f), g) pont; (3) bek. b), c) pont, (4) bek. a), c) pont, (5) bek.; 11. cikk (1) bek. a/iii, b/ii, c/ii, d), e/i, f/ipont, (2) és (3) bek.; 12. cikk (1) bek. a), b), c), d), e), f), g) pont, (2) és (3) bek.; 13. cikk (1) bek. a), b), c) pont, (2) bek. c) pont; 14. cikk a), b) pont. 4. A Szlovák Köztársaság nyilatkozza, hogy a 8. cikk (1) bek. e/i pontja a pedagógusok, teológu­sok, kulturális dolgozók és népművelők képzésére vonatkozik az államnyelven való oktatás sérel­me nélkül, s hogy a Szlovák Köztársaság felsőoktatási jogszabályainak tiszteletben tartása mellett az oktatott tárgyak többségének - ideértve az oktatott szak szempontjából meghatározóknak - az oktatását kisebbségi nyelven biztosítja. 5. A Szlovák Köztársaság nyilatkozza, hogy a 10. cikk (1) bek. a/ii pontjának, a 10. cikk (2) bek. a) pontjának és a 10. cikk (3) bek. b) pontjának értelmezése a Szlovák Köztársaság_Alkotmánya értelmében és a Szlovák Köztársaság jogrendjével összhangban az államnyelv használatának sé­relme nélkül történik. 6. A Szlovák Köztársaság nyilatkozza, hogy a 12. cikk (1) bek. e) pontja, valamint a 13. cikk (2) bek. c) pontja akkor alkalmazhatóak, ha következményei nem állnak ellentétben a szlovákiai jog­rendnek azon egyéb rendelkezéseivel, melyek a Szlovák Köztársaság állampolgárainak a Szlovák Köztársaság területén érvényes munkajogi viszonyaiban tiltják a diszkriminációt. (Fordította Szabómihály Gizella) Preambulum Az Európa Tanácsnak a jelen Chartát aláíró tagállamai, figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti mind szorosabb egység létre­hozása, különösen a közös örökségüket alkotó eszmények és elvek védelme és elősegítése végett, figyelembe véve, hogy Európa történelmi regionális vagy kisebbségi nyelveinek - amelyek közül néhányat az esetleges eltűnés veszélye fenyeget - védelme hozzájárul Európa kulturális gaz­dagságának és hagyományainak megóvásához és fejlesztéséhez, figyelembe véve, hogy valamely regionális vagy kisebbségi nyelv magánéleti és közéleti gya­korlásának joga az Egyesült Nemzeteknek a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt elveknek megfelelően és az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezménye szellemében elidegeníthetetlen jog, tekintettel az EBEÉ keretei között végzett munkára, különösen az 1975. évi Helsinki Záróok­mányra és az 1990. évi Koppenhágai Találkozó dokumentumára, hangsúlyozva a kulturális kölcsönhatás és a többnyelvűség értékét, és tekintettel arra, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme és támogatása nem történhet a hivatalos nyelvek és azok megtanulása szükségességének a hátrányára, tudatában annak, hogy Európa különböző országaiban és régióiban a regionális vagy kisebb­ségi nyelvek védelme és fejlesztése fontos hozzájárulás egy olyan Európa felépítéséhez, amely a nemzeti szuverenitás és a területi integritás keretei között a demokrácia és a kulturális sokrétűség elvein alapul,

Next

/
Oldalképek
Tartalom