Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
178 Egyéb dokumentumok C) Javaslat a jövőbeli együttélésre 1. Az elmúlt hetvennégy év tanulságainak összegezése Csehszlovákia fennállása 1918-tól 1992 végéig azt bizonyította, hogy az országban — tekintet nélkül a politikai rendszerre - a kormányzati célok egyike a magyarok számának csökkentése, az identitásuk megőrzéséhez és ápolásához szükséges eszközök felszámolása, gazdasági diszkriminálásuk és jogi megnyomorításuk volt. Amint a külpolitikai helyzet lehetővé tette, igyekeztek megvalósítani az ország magyaroktól való etnikai megtisztítását - a kisebbségbe szorult magyar népcsoport teljes felszámolására törekedtek. Ebben a háromnegyed évszázadnyi időszakban tehát főként negatív eredmények születtek: megcsonkították a magyarok személyiségét, megrendítették egyéniségét és önbizalmukat, mind egyénként mind csoportként társadalmilag lefokozták és gazdaságilag kifosztották őket, tömeges elkeseredést és félelmet váltottak ki bennük. Mindez azt igazolja, hogy a magyarok hagyományos egyenjogúsági törekvései, apró küzdelmei, lokális túlélési harcai nem hoztak megoldást, csupán csökkentették a felszámolásukra tett kísérletek hatékonyságát. A kizárólag kisebbségi jogaik biztosításáért folytatott, kompromisszumokkal teli harc az elmúlt évtizedekben nem vezetett sikerre. A végső tanulság tehét az, hogy az eddigi törekvésektől minőségileg eltérő és tartós, kölcsönösségen alapuló megoldást kell találni. A népcsoportok helyzete nem függhet folyamatosan és esetenként a többségiek jó vagy rossz szándékától. Meg kell teremteni intézményesített egyenrangúságukat és annak állandó, megkérdőjelezhetetlen, visszavonhatatlan jogi garanciáit. 2. A megoldás szempontjai Az új megoldás keresésekor több szempontot kell figyelembe venni: 1. Legyen csökkenthető a közép-európai térségben az új totalitarizmus és a destabilizálódás veszélye. A kisebbségi helyzetben levő népcsoportok kérdésének megoldatlansága fokozhatja azt a feszültséget Közép-Európában, amelyet eddig főként a fegyveres erejükben bízó szerb, román és a szlovák szélsőségesen nemzeti politikai erők keltettek. Demokratikus ellensúly nélkül ezek az erők tovább destabilizálhatják ezt a térséget, balkanizálhatják Közép-Európát és veszélybe sodorhatják az egész kontinenst. Politikai hatásukban veszélyeztetik az európai integrációs folyamatot, járulékos következményként pedig fenyegetik Nyugat-Európa gazdasági és energetikai biztonságát. Közép-Európa a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok tranzitterülete és erre vezetnek Nyugat- Európa felé az energiahordozók (gáz, kőolaj) tranzitvezetékei is. 2. A megoldás legyen példaértékű hasonló helyzetben lévő más népcsoportok számára is, hogy- csökkenthető legyen a volt Szovjetunió területén kialakult etnikai háborúk elteljedésének a veszélye;- legyen békésen megoldható Közép- és Kelet Közép-Európa politikai átalakulása;- elkerülhető legyen egy Jugoszláviához hasonló konfliktus kialakulása a Kárpát-medence északi részén, illetve megelőzhető legyen egy ehhez hasonló helyzet kialakulása. 3. Csökkentse az államot alkotó többségi nemzethez tartozó állampolgárok félelmét az állam szuverenitásának veszélyeztetettségétől. Ennek a félelemnek a csökkentése hozzájárulna ahhoz, hogy megszűnjön a többségiek ragaszkodása a nemzetállam eszméjéhez. 4. Épüljön a teljes állampolgári egyenjogúságra és a különböző nemzetekhez tartozó népcsoportok egyenrangúságára, partneri viszonyára.
