Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
174 Egyéb dokumentumok böztetésük. Erre vonatkozóan a legpontosabb adattal 1991-ből rendelkezünk, ekkor 16 miliárd koronát szántak a szlovákiai okotatásügy finanszírozására (1993-ban ez az összeg 18,4 miliárd korona). A szlovák kormány ún. Nemzetiségi Tanácsának tagjaival 1991-ben azt közölte a tanács elnöke, aki egyben a kormány elnökhelyettese is volt, hogy a nem szlovák iskolák fenntartására 860 millió koronát fordítanak. Ez az összráfordítás 5,4%-a, ami messze elmarad az igényektől, az oktatásügy terén is növelve a magyar és a többi nem szlovák nemzetiségű hátrányos megkülönböztetését. Hiszen arányuk Szlovákiában jelentősen meghaladja a 10%-ot (a pontos arány a romák bizonytalan létszáma miatt nem számítható ki). E deficitek alapján válik érthetővé, miért rosszabb a magyar iskolák műszaki ellátottsága, miért kisebb a magyar nyelvterületen a pedagógusok átlagfizetése, miért nő a szakképzett magyar pedagógusok hiánya, miért kerül egyre több magyar gyerek szlovák iskolába és milyen elemekből áll össze a magyarság nyelvi és kulturális elnyomása. 5. Kultúra A kommunizmus bukásával átalakult a kultúra állami támogatásának rendszere. Azelőtt csak állami forrásból lehetett anyagi javakhoz jutni - ami tartalmi és ideológiai szempontból egyaránt alapvetően befolyásolta a kulturális tevékenységet. Jelenleg kiapadóban vannak az állami költségvetési források, alapítványi és más támogatási lehetőségek pedig - részben a magyar lakosság szegénysége, részben az adótörvény hiányosságai miatt-nem alalkultak ki. A magyar sajtó, könyvkiadás és a meglevő kulturális intézmények tehát továbbra is állami dotációra szorulnak. Az 1992. decemberében jóváhagyott költségvetési törvény értelmében azonban még nyilvánvalóbbá vált a magyar és a többi kisebbségi kultúra hátrányos megkülönböztetése. Eszerint a kultúra fejenkénti állami támogatása:- a szlovák nemzetiségűek esetében 547,50 korona; — a nem szlovák nemzetiségűek esetében 189 korona. A nem szlovák nemzetiségűek kultúrájának állami támogatása háromszor kevesebb, mint a szlovák kultúráé. Emiatt kétségessé válik a magyar kulturális intézmények fenntarthatósága, ami a szlovákiai magyarság kulturális infrastruktúrájának teljes ellehetetlenüléséhez fog vezetni. A szlovák parlament elutasította a magyar képviselőknek a kulturális autonómiára vonatkozó javaslatát. 6. Egyházak Csehszlovákiában illetve Szlovákiában a kommunista uralom éveiben 1950-ben mérte fel utoljára a népszámlálás a felekezeti hovatarozást. Viszonylag hiteles, új adatokkal csupán az 1991-es népszámlálás szolgál. Eszerint a szlovákiai magyarság vallási megoszlása: Felekezeti hovatartozás Római katolikus Görög katolikus ReformátusEvangélikus Egyéb Felekezeten kívüli Ismeretlen 1950 75,0%1,2% 20,5% 3,1% 0% 0%0,1% 1991 64,9%1,4% 11,4% 2,2% 0,6% 6,6%12,9% Becslések szerint a szlovákiai magyar keresztény felekezetűek háromnegyede római katolikus, egy töredéke görög katolikus, és egynegyede protestáns, elsősorban református (kálvinista). A refor-
