Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Gazdag kisebbséget. A Magyar Polgári Párt nemzeti kisebbségi programja 155 Meggyőződésünk, hogy azok, akik a gazdálkodás területén bizonyítani tudnak, elég erősek lesznek ahhoz, hogy egyéb érdekeiket is megfogalmazzák és érvényesítsék. Csak akkor lesz a magyarság gazdag, ha egyes tagjai gazdagok lesznek, és minél inkább lesznek gazdaságilag önállóak, annál nagyobb lehetőség nyílik a magyarság egyéb intézményrendszerének megszervezésére és működtetésére. II. rész Kisebbségi önkormányzat Nemzeti kisebbségi önkormányzat alatt nálunk az elmúlt időszakban, de napjainkban is, általában az érdekvédelmet szokták érteni. Olyan szerveződést, mely a kisebbségi érdekek megjelenítését és védelmezését szolgálja. A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi társadalom belső életének a megszervezését jelenti széleskörű pluralizmusra és érdekegyeztetésre alapozva. De a magukat valamely kisebbség tagjának valló állampolgárok és a kisebbségek egésze önazonosságának megőrzéséhez szükséges öntudat, önbecsülés megalapozásához a kisebbségi önkormányzatok létrejötte önmagában kevés. Mi több, valószínű, hogy saját erejükben nem bízó kisebbségek nem hozhatnak létre működőképes önkormányzatokat. Ezért egy átfogó identitáserősítő elképzelés nem összpontosíthat csupán az önkormányzatra. A csehszlovákiai jogfejlődés nem kedvez a kisebbségi önkormányzatnak. Nem alakult ki a hagyománya, normái és helye az államszerkezetben. Feltételezhető, hogy a jövőben is csak nagyon nehezen lehet majd ennek elemeit bevinni a jogalkotásba és az állam szerkezetébe. Éppen ezért nem csupán egy, kizárólagos modellben kell gondolkoznunk, hanem olyan rendszerben, amely elemeinek együttes hatása hozhatja meg azt az eredményt, amit egy kisebbségi önkormányzati modell működésétől remélnénk. Olyan adottság ez, melyet az önkormányzatról gondolkozva szem előtt kell tartanunk, hogy ne megalapozatlan ábrándképekről gondolkozzunk, hanem olyan intézményekről, melyek meg is valósíthatóak és hatékonyan működtethetőek. A kisebbségi önkormányzati rendszer feltételei- A jogállamiság megléte. Ezt ma leginkább az egységesMCsehszlovákia, mint szövetségi állam biztosíthatja.- A föderalizmus elvének érvényesülése jelenthet csak garanciát arra nézve, hogy az illetékességi körök az egyes államigazgatási és önkormányzati-döntéshozói szintek között megosztódjanak, és hogy a kisebbségek létezéséhez elengedhetetlen közhatalmi jogosítványok egy önkormányzati testülethez kerüljenek.- Annak az akaratnak a kinyilvánítása, hogy a kisebbség döntő hányada élni kíván az önkormányzat lehetőségével és ezt politikailag érvényesíteni is kívánja.- Olyan fejlett politikai kultúra léte, mely garantálni tudja, hogy az önkormányzati rendszer nem a bezárkózást, a kisebbségi rezervátumlét kialakulását szolgálja, hanem a reagáló- és fogadóképesség növelését, a társadalmi, gazdasági és politikai nyitottság megsokszorozódását, a gazdasági és társadalmi integráció elősegítését. A kisebbségek megerősödésének intézményes keretei: 1. A helyi, regionális és megyei szintű önkormányzatok illetékességi körének szélesítése. A kisebbségek létéből adódó sokszínűség csak olyan államban érték, ahol nem törekednek a hatalom központosítására.
