Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Gazdag kisebbséget. A Magyar Polgári Párt nemzeti kisebbségi programja 151 mében. A nemzeti kisebbségek jogainak kisebbségi törvénykönyvben való rögzítésére vonatkozó javaslatunk is elutasításra talált a szlovák politika részéről. Ez az elutasító magatartás a Szlovák Köztársaság lakosságának legalább tizenöt százalékát sújtja. Ez a tisztázatlan jogi helyzet fokozza a nemzeti és etnikai kisebbségeknek az etnikai tisztogatástól való félelmét. Pozsony, 1992. szeptember Az Együttélés öt éve. Összeállította Pogány Erzsébet. Együttélés, Pozsony, 1995. 236-241. 55. Gazdag kisebbséget. A Magyar Polgári Párt nemzeti kisebbségi programja „Jogaink nem azért vannak, mert azokat mások adják, hanem mert létezünk!” Bevezető Csehszlovákia egész története bizonyítja, hogy a nemzeti kisebbségi kérdés egyike azoknak a fájó pontoknak, melyre a demokratikus intézményrendszer segítségével gyógyírt kell találni. A demokrácia a többség hatalmát jelenti, de a modem demokráciában érvényesülniök kell a kisebbségek jogainak is. A többség hatalma és a kisebbség joga - ez a modem demokrácia legfőbb jellemzője. Nem lehet szabad az a társadalom, mely embereket, embercsoportokat kirekeszt soraiból és másodrangú lényekként kezeli őket, a lehetőségét sem teremtve meg annak, hogy kultúrájukat, közösségi életüket maguk alakítsák és elképzeléseik szerint formálják. A demokráciában állnak rendelkezésre azok az eszközök, melyek segítségével a nézőpontok közelíthetőek és a problémák megoldhatóak. De hiú ábránd abban hinni, hogy a demokrácia „kikiáltásával” a problémák máris megoldódnak. A demokratikus intézmények kialakulásával ennek csak a lehetősége teremtődik meg, és rajtunk áll, hogy mennyire tudunk élni ezzel a lehetőséggel, mennyire tudjuk érvényesíteni a jogainkat. A kisebbségek által létrehozott és létrehozható valamennyi intézmény, párt, társadalmi, érdekvédelmi, kulturális szervezet és a kisebbséghez tartozó állampolgárok összessége együtt, a maga helyén és eszközeivel, saját felelőssége tudatában folyamatosan kell, hogy éljen jogaival, hogy érvényesítse azokat. Jogaink nem azért vannak, mert azokat mások adják, hanem mert létezünk. De jog csak ott van, ahol a joggal élni tudnak, ahol jogot formáló polgárok vannak. A csehszlovákiai magyarság és a többi kisebbség nagyon sok keserű tapasztalatot szerzett az elmúlt évtizedekben. Ám egyre világosabb, hogy nem a kisemmizettség hamis és tehetetlenségre kárhoztató érzését kell magunkban táplálni, hanem azt a tudatot, hogy képesek vagyunk sorsunk alakítására. Ahhoz, hogy beleszólhassunk a sorsunkat meghatározó döntésekbe, jelen kell lennünk mindenütt, ahol rólunk döntenek. Ha nem élünk lehetőségeinkkel és elutasítjuk a bennünket érintő ügyek intézésében való részvételt, akkor csak a siránkozás marad, hogy már megint mások döntöttek rólunk, nélkülünk. Pontosan látnunk kell, melyek azok a politikai erők, amelyek a demokráciát, a kisebbségi jogokat nem kufárok módján kezelik, hanem elvi szinten viszonyulnak hozzá. Akik tudják, hogy egy
