Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Szabadság és felelősség. A Magyar Polgári Párt programja 137 Abban a kérdésben tehát, hogy az új Európa építésében a már nagyrészt működő nyugat-európai intézményrendszert tekintsük-e alapnak, vagy egy teljesen új rendszer kialakítását szorgalmazzuk, a Magyar Polgári Párt az előbbi utat tekinti célravezetőnek. Azt is látnunk kell azonban, hogy az említett intézmény- és szervezetrendszernek rugalmasabbá kell válnia, hogy hatékonyan (és elsősorban konfliktusmegelőző módon) kezelje a volt Kelet-Európábán felmerülő problémákat, válsághelyzeteket. Az alkalmazkodási készség kifejezése nem jelenti a sajátos kelet-európai kulturális, történelmi, mentalitásbeli hagyományok feladását. A történelmi fejlődés okán a térség államaival való jó viszony különösen érdeke Csehszlovákiának. Az európai intézményrendszerbe való bekapcsolódás nagyban hozzásegíthet a történelmi viszályok feloldásához is. A mai helyzetben Közép-Európa államai viszonyának alakításában nem lehetnek mérvadóak a múlt sérelmei és a revánsra való törekvés. Ebben a tekintetben üdvözöljük a visegrádi folyamat elindítását (Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország együttműködését), de fontosnak tartjuk, hogy ez a folyamat tovább mélyüljön, minél több konkrét projektumot eredményezzen. Hasonlóképpen nagy reményeket füzünk a Hexagonále működéséhez. A regionális együttműködés megfelelő alapját látjuk benne. Tekintettel arra, hogy Csehszlovákia soknemzetiségű állam, amelyben a nemzetiségi kérdés megoldatlansága már több történelmi tragédia forrása volt, az ország külpolitikája hangsúlyos pontját kell, hogy képezze a nemzetközi kisebbségvédelmi garanciarendszer kidolgozásában és működtetésében való kezdeményező részvétel. Viszonyunk Kelet-Közép-Európához A 80-as évek végén megindult kelet-európai változások folyamata még nem ért véget. A térség tovább forrong, ám a rendszerváltás, a demokratikus jogállam kiépítése helyett egyre inkább a nemzeti önrendelkezés jelszava lett a változások hajtóereje. A Magyar Polgári Párt nem kérdőjelezi meg a nemzeti önrendelkezés jogát, de félrevezetőnek tartja ezt az önálló állam megalkotásának aktusára szűkíteni. A nemzetállam nem tekinthető a,, nemzet” szabadsága egyetlen zálogának. Egy nemzet ugyanúgy lehet nem-szuverén, nem-szabad, nem-önrendelkező nemzetállamban, mint bármely más államalakulatban, ha nincsenek meg a szabadság politikai, jogi, gazdasági feltételei. A nemzeti önrendelkezés jogával élni akkor tekinthető a demokrácia kifejeződésének, ha az magában hordozza az alapvető állampolgári, emberi és kisebbségi jogok kibővülését is, és nem jelenti új tekintélyelvű, kollektivisztikus állameszmények megjelenését, vagy éppen a régiek burkolt továbbéltetését. Különösen veszélyesnek tartjuk azt, hogy az új nemzetállamok megalakulását véres erőszak, polgárháborúk kísérik, úgy hisszük, hogy a 20. század végének Európájában a legnemesebb célok sem igazolhatják az erőszakot, főleg nem olyan országokban, ahol a szabad választások, a parlamentarizmus lehetőségeket nyújt a, lehet, lassúbb, de erőszakmentes változtatásokra. A Magyar Polgári Párt kiáll amellett, hogy bármely vitás kérdés csak demokratikus úton, a nemzetközileg elfogadott jogi normák figyelembevételével oldható meg. Ezzel összefüggésben a Magyar Polgári Párt szem előtt tartja, hogy az egyes kelet-európai országokban megindult dezintegrációs folyamatnak olyan kihatásai lehetnek Csehszlovákiára nézve (a szlovák elszakadási törekvések felerősödése), melyeket mi nem támogatunk. Rossz esetben mindez Kelet-Európa balkanizálódásához vezethet. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió széthullása elkerülhetetlen volt. Itt már nem a formális alkotmányosság betartása a döntő szempont, hanem a béke megőrzése, illetve megteremtése, a demokrácia feltételeinek biztosítása. Üdvözöljük és támogatjuk a volt szovjet tagországok hajlandóságát központi szinten koordinálni hadügyeiket és atomfegyverzetük ellenőrzését, lehetővé téve ezzel a már kiépített nemzetközi biztonsági és ellenőrzési rendszerek további működőképességét.
