Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
124 Egyéb dokumentumok hogy községpolitikával, a helyi tevékenységek szervezésével, az ehhez szükséges kapcsolatok, hitelek, szakisemeretek stb. megszerzésével foglalkozhassanak. A községi vagyonért felelős testület vállalkozói, illetve üzemeltetési szerződést köthet a használókkal, községi üzemét vállalkozásokra bonthatja. A falvak és a vidék legtöbb gondja önerőből nem megoldható, ezért szükséges az állami költségvetés segítsége. Megteremtődött a lehetőség arra, hogy a mezőgazdaságból élő lakosság újra megtalálja a polgárosodás felé vezető utat. Rajtunk is múlik, hogy milyen gyorsan halad végig rajta. Közlekedés és telekommunikáció A telekommunikáció területén műszakilag lerobbant állapotot örököltünk, melyet most kezdünk korszerűsíteni. Ma a távközlés állami monopólium - központi irányítással. Kialakulóban van a közlekedési és távközlési minisztérium, amely részben arça hivatott, hogy megoldja ezeket a problémákat. A távközlést, mint szolgáltatást két irányba lehet fejleszteni:- Fel kell osztani az egész Szlovákiára kiterjedő központi igazgatóságot kis üzemképes vállalatokra.- Szorgalmazni a privatizációt azokban a működési ágakban, ahol nem szükséges feltétlenül az állam közvetlen irányítása. A távközlés magánkézbe adásánál elsősorban a szerelési ág jöhet számításba, illetve a mellékvonalas telefonközpontok építése és üzemeltetése bizonyos feltételek mellett. A posta több területet foglal magába: a postát, a hírlapterjesztést és a filatelisztikát (a bélyegnyomást). A hírlapterjesztő szolgálat egészében privatizálható az üzlethálózatával egyetemben. A kettőt nem lehet teljesen elkülöníteni egymástól, mivel üzlethálózat nélkül a vállalat működése nehézségekbe ütközne és megfordítva. A filatelisztika privatizálását csak részben lehet megvalósítani. A bélyegek tervezése és kibocsátása állami felügyelet alatt kell, hogy maradjon. Elképzeléseink szerint szövetségi szinten kell, hogy maradjon az ágazat érdekeinek külföldi képviselete, a nemzetközi távközlési rendszerekbe való bekapcsolódás irányítása, az ágazat alapvető problémáit érintő törvényhozás, valamint a telekommunikációt és a postát érintő általános koncepciók kidolgozása. A köztársaságok számára biztosítani kell a közreműködés jogát az általános koncepciók kidolgozásában, a bélyegkibocsátásban, tarifapolitikában, valamint a köztársasági kormányokra ruházható az állami vállalatok alapításának joga, és az együttműködés koordinációja a nemzetgazdaság más ágazataival. A közlekedéspolitika kidolgozásakor több szempontot kell figyelembe venni. A legközvetlenebbül jelentkező érdek a tiszta, biztonságos, gyors közlekedés iránti igény. A távlati közlekedésfejlesztési koncepciók kidolgozásakor legalább ekkora hangsúlyt kell kapni a környezetvédelem szempontjainak is. A hagyományos benzinre működő motorok szén-dioxid kibocsátása az üvegházeffektus egyik fő okozója. A környezetszennyeződés csökkentésére gondolva a következő intézkedéseket tartjuk sürgetőnek:- az ólommentes benzin minél szélesebb körű elterjesztését,- az elavult személy- és teherautópark fokozatos lecserélését,- a városi tömegközlekedésben a villamos- és trolibuszhálózat fejlesztését,- a távolsági tömegközlekedés területén lehetőleg meggátolni a vasúti szárnyvonalak megszüntetését. A közlekedésfejlesztés további fontos feladata az ország bekapcsolása az európai úthálózatba, illetve a félreeső területek bekapcsolása az ország vérkeringésébe, aminek azután jó hatása lehet a
