Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
112 Egyéb dokumentumok Nemes felelősség ez! A Magyar Polgári Párt ezen célokért fogalmazta meg programját. I. rész Dinamikus gazdaságot Általános alapelvek az átmeneti időszakra A Magyar Polgári Pártnak, bár kisebbségi párt, állást kell foglalnia a társadalom gazdasági és szociális problémáinak megoldásával kapcsolatosan. Ellenkező esetben lehetetlenné válna a párt aktív részvétele a politikai életben, és az örökös kirekesztettségre szerepére ítélné magát. Leszűkítené a csehszlovákiai magyarság érdekképviseletét, rontva saját esélyeit. Célunk az európai szintű piacgazdaság megteremtése. Ma ettől a céltól még távol állunk. Csehszlovákiában még nem épült ki sem egy működő kereslet-kínálati mechanizmus, sem egy állami gazdaságpolitikai ösztönzőrendszer. A piac kiépülését még mindig sokban gátolja, s a már létező piacot is döntő módon deformálja a közelmúltból örökölt gazdasági rendszer tulajdonjogi kerete. A gazdasági reform mai időszakában még tovább mélyülnek a hetvenes-, nyolcvanas évek deformációi, és a gazdasági szubjektumok minőségileg új, eddig nem ismert nehézségekkel is szembe találják magukat. A radikális gazdasági reform eddigi menetének és a külső gazdasági tényezők hatóerejének értékelése alapján leszögezhető, hogy az általánosan elfogadott gazdaságpolitikai célokat nem lehet rövid időn belül megvalósítani. E célok elérése viszonylag hosszú lejáratú programot követel meg, amely problémamegoldási javaslatai meghaladják egy választási periódus idejét. Egy működő gazdasági rendszer kiépítése a transzformáció, tehát a tulajdonviszonyok gyökeres változását követeli meg. Ez előfeltétele és egyben lényege is a gazdasági fejlődésnek, hiszen csak a tulajdonviszonyok változása és állandó reprodukciója képes olyan érdekeltséget létrehozni, amely a rendszer motorjaként ösztönzi a vállalkozói rétegeket. Ebből a szempontból a gazdasági reform megvalósításában döntő szerep jut a privatizációnak. Ugyanakkor nem kétséges, hogy a privatizáció csak akkor lehet sikeres, ha a tulajdonviszonyok transzformációján túl többlettőkét is képes a gazdaságba áramoltatni. Ebben a folyamatban pótolhatatlan a külföldi tőke, amely lényeges mértékben befolyásolhatja a privatizáció ütemét. A külföldi tőke beáramlását nemcsak a törvényi szabályozás hiányosságai, de a politikai helyzet labilitása, elsősorban az egyre erősödő nacionalista és szeparatista törekvések gátolják. A transzformáció folyamatának formái és üteme az iparban, kereskedelemben, mezőgazdaságban, szolgáltatásokban belső kapcsolatban áll a gazdaság globális és szociális tényezőivel. Az átmenet restriktiv gazdaságpolitikájának ebből a szempontból megvannak a maga gazdasági és szociális korlátái. A késlekedő transzformáció, a restriktiv pénzpolitika, a forgalomba hozható tőke hiánya, az állami vállalatok bizonytalan gazdasági és jogi helyzete, nem utolsósorban a restitúciót követő tehetetlenség következtében előállhat egy olyan helyzet, amikor a gazdaság képtelenné válik termelési és újratermelési funkciói betöltésére. A felsorolt tényezők hatásának egyenkénti mérlegelése és értékelése a radikális reformpolitika számunkra elfogadhatatlan bírálatához vezet. Ha azonban komplex kihatásaikat mérlegeljük, számítani kell azzal a lehetőséggel, hogy egy ponton túl a gazdaság zavarai már nem csupán részleges, időszakos depresszióban nyilvánulnak meg, hanem a gazdaság teljes működésképtelenségét, alapfunkcióinak nem teljesítését eredményezik. Egy ilyen állapotnak a következményei a következőkben nyilvánulnak meg: a) A termelés zuhanása, a kínálat hiánya. Alapvető cikkek és szolgáltatások hiánya a piacon. b) Ellenőrizhetetlen infláció a költségvetés terven kívüli destabilizációjával. A reálbérek és a keresleti potenciál csökkenése.
