Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Állásfoglalás Cseh-Szlovákia államjogi elrendezéséről 101 még akad bőven. Ezzel kapcsolatban valljuk, hogy a jogállamiság nem csupán jogszabályok kérdése, hanem elsősorban és mindenekelőtt a politikai kultúra és az adott társadalom etikai értékrendjének függvénye. Programnyilatkozatunknak a demokratikus jogállamiságot taglaló pontja természetszerűleg abból a sokat hangoztatott, de tájainkon sajnos oly ritkán méltányolt tételből indul ki, mely szerint a valódi demokrácia egyik legfontosabb próbaköve a nemzetiségi-kisebbségi kérdés igazságos és méltányos rendezése. Mi mint nemzettöredék, nemzeti kisebbség pedig csakis egy valódi demokráciában vagyunk képesek emberi életet élni, mivel a mi egyedüli mentsvárunk, az igazság és igazságosság csakis ilyen feltételek közepette érvényesülhet. A Magyar Néppárt egyaránt küzdeni kíván mind az egyén politikai szabadságjogaiért, mind a természetes közösségek, mindenekelőtt a területi, vallási, valamint népi-nemzeti-etnikai közösségek önrendelkezéséért és önmeghatározási jogaiért. Országunk készülő új alkotmányától joggal elvárjuk, hogy az egy valóban demokratikus jogállam alaptörvénye legyen, s mint ilyen, az általános emberi és állampolgári jogokon túlmenően a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait is biztosítsa. Természetesen annak is tudatában vagyunk, hogy a demokrácia önmagában véve semmiképpen sem lehet politikai programunk és törekvéseink végcélja; az csupán eszköz, a kedvező feltételeket biztosító kerete lehet minden más politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, nyelvhasználati, vallási, szociális, környezetvédelmi stb. célkitűzésünknek. Megléte lehetővé teszi megmaradásunk feltételeinek biztosítását, hiánya azonban rendkívül negatív kihatású lehet, elnyomottakra és elnyomókra egyaránt. 1991 nyara TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 97/1980. 48. Állásfoglalás Cseh-Szlovákia államjogi elrendezéséről A mai Európában két nagy irányzat érvényesül: az integrálódás és a dezintegrálódás, melyek egyidejűleg hatnak nemcsak tágabb környezetünkben, hanem nálunk is. Ez azonban nem politikai tudathasadás, hanem tény, mellyel ki kell békülnünk, és meg kell keresnünk az optimális megoldást. Parlamenti klubunk, melyet a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés képviselői alkotnak, a Szlovák Nemzeti Tanácsban 10 százalékot tesz ki. Ez a részarány az SZNT politikai összetételében, a jelenlegi szétforgácsoltság mellett, a döntő pillanatokban alapvető feladatot tölthet be. Az első demokratikus választások óta eltelt időben tények bizonyították, hogy képviselőink következetesen töltik be konstruktív ellenzéki szerepüket, és nem pillanatnyi politikai hangulatok befolyásolják őket. Többször elmondtuk véleményünket a leendő alkotmányról, a köztársaságok államjogi elrendezéséről, állampolgáraink sorsáról az új elrendezettségű Európában és a nemzeti kisebbségek helyzetéről államunkban. Most is megismételjük álláspontunkat, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetközi jogi folytonossága mellett szállunk síkra, de egyszersmind irányadónak tartjuk az önrendelkezési jog elvét. Mi is felelősséget érzünk az állam jövőjéért, a törvények és az alkotmány tiszteletben tartásáért minden helyzetben, hogy ne következhessenek be olyan tragikus események, mint például Horvátországban. Mélységes felelősséget érzünk választóink iránt, akik mind a Cseh, mind a Szlovák Köztársaságban állampolgárként élnek, és nemcsak a szomszédos országok határai mentén, hanem mindé-
