Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Őllös László: A magyar pártok programjai
54 Öllös László A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom maga akarta egyesíteni a teljes irányzatot, s az első választási időszakban egy magyar képviselője is volt. Az 1989-es rendszerváltás tehát megnyitotta az utat a szlovákiai magyarság politikai szerveződése előtt is. Az első időszakban három magyar politikai pártképződmény alakult, s ezek hosszú éveken keresztül meghatározó elemei voltak a szlovákiai magyarok politikai életének. E három párt, a Független Magyar Kezdeményezés (1992-től Magyar Polgári Párt), a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, valamint az Együttélés Politikai Mozgalom alkotta a szlovákiai magyarok pártszerkezetének releváns pártjait. E pártok rendelkeztek parlamenti képviselettel, helyenként koalíciókötési és kormányzati képességgel, ott voltak a legtöbb délszlovákiai települési önkormányzatban, és rendszeres résztvevői voltak a szlovákiai magyar közéletnek, de nem ritkán a szlováknak is. A később megalakult politikai pártok - Magyar Néppárt, Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért - marginális politikai szerepet játszottak a szlovákiai magyarok politikai életében. 1.1. Független Magyar Kezdeményezés (FMK) - Magyar Polgári Párt (MPP) A Független Magyar Kezdeményezés 1989. november 18-án alakult a bársonyos forradalom egyik mozgalmaként. Magyar politikai mozgalomként vett rész a forradalomban, számos ponton formálva annak szlovákiai eseményeit. Elnöke Tóth Károly, majd 1991-től A. Nagy László. Az FMK 1990 tavaszán képviselőket delegált mind a Szövetségi Gyűlésbe, mind pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsba (SZNT): 1989. december - Varga Sándor a decemberben létrejött ideiglenes szlovák kormány alelnöke lett; 1990. január - kooptált képviselők a Szövetségi Gyűlésbe az FMK javaslatára: Duray Miklós, Németh Zsuzsa, Popély Gyula, Sándor Eleonóra, Világi Oszkár; 1990 február - kooptált képviselők a Szlovák Nemzeti Tanácsba az FMK színeiben: Csekes Erika, Grendel Lajos, Kovács László, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor. Zászlós Gábor az 1990. évi parlamenti választásokig a szlovák parlament alelnöke. A Független Magyar Kezdeményezés a VPN partnereként rész vett a rendszerváltás szlovákiai eseményeinek szervezésében, dokumentumainak kidolgozásában, sajátosan magyar igényeket jelenítve meg ebben az időszakban.4 Az 1990-es parlamenti választásokon az FMK együtt indult a VPN-nel, majd rész vett az első szlovák kormányban. A Szövetségi Gyűlésbe négy, a Szlovák Nemzeti Tanácsba pedig öt képviselője jutott: Berényi József, A. Nagy László (a parlament alelnöke), Pirovits László, Markotán Péter, Varga Sándor. Emellett a szlovák kormány egyik alelnökét jelölte. Ezt a posztot Zászlós Gábor töltötte be. Miniszterhelyetteseket is jelölt az oktatási, valamint a mezőgazdasági minisztériumba, Tóth Jánost, illetve Podstránsky Vladimilt. Később a szövetségi kormány pénzügyminiszter-helyettesét is ez a párt jelölte Podstránsky Vladimil személyében. A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájában Világi Oszkár (akit 1991 novemberében beválasztanak a Szövetségi Gyűlés Elnökségébe, majd 1992 februárjában a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája Elnökségébe, s egyben megválasztják a kamara alelnökévé), a Nemzetek Kamarájában Gémesi Károly, Sándor Eleonóra és Szöllős Ilona lett képviselő. 1992-ben az FMK formálisan is párttá alakul Magyar Polgári Párt néven. Az 1992-es parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt egyedül indulva a szavazatok 2,29%-át szerezte meg, és igy nem került a parlamentbe. Az 1990-es helyhatósági választásokon az FMK 27 polgármesteri (1,0%) és 482 képviselői helyet (1,3%) szerzett. Az 1994-es helyhatósági választásokon az MPP 62 polgármesteri (2,21%) és 812 önkormányzati képviselői (2,31%) helyet foglalt el a települések önkormányzataiban.
