Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Herdics György - Zsidó János: A római katolikus egyház
A római katolikus egyház 393 nők (nemrégiben hunyt el), aki a magyar hívek lelkipásztori ellátásának koordinációjával volt megbízva, tevékenységi köre, kompetenciája azonban közelebb nem volt körülhatárolható. Ami a magyar püspök kinevezését illeti: a hatályos egyházjog nem ismer nemzetiségi alapon létrehozandó egyházmegyét. A katolikus egyház hierarchikus felépítésű, a püspököket a pápa nevezi ki, ugyancsak a pápa joghatósága az egyházmegyék alapítása, ill. rendezése. Helyzetünkben az lehetne a megoldás, ha azokban az egyházmegyékben, ahol magyar nemzetiségű hívek is élnek, megfelelő jogkörökkel felruházott segédpüspökök koordinálnák a magyar hívek lelkipásztori ellátását. A segédpüspökök jogköre teljes mértékben attól függ, hogy az illető megyés püspök milyen jogkörökkel ruházza fel. A pozsony-nagyszombati főegyházmegyében az utóbbi években volt magyarul tudó, bár nem magyar anyanyelvű segédpüspök, de nem rendelkezett semmilyen felhatalmazással a megyés püspöktől (érsektől), ami a magyar pasztorációt illeti. Ugyancsak ez érvényes most is, amikor két új segédpüspököt nevezett ki a pápa a pozsony-nagyszombati főegyházmegyébe, s ezek egyike, Ján Orosch kitűnően beszéli a magyar nyelvet, hiszen papi működésének nagy részét magyarok között töltötte, ám - amint azt Marian Gavenda, a püspöki kar szóvivője elmondta - „nem kap különleges jogköröket. Sokol érsek azt várja tőle, hogy fokozott figyelmet fordítson a magyar ajkú hívek pasztorációjára, magyar vidékeken például ő fog bérmálni” (Püspök van, még püspökség kellene. Orosch Jánosnak a magyar ajkú hívek pasztorációja lesz a fő feladata. Új Szó, 2004. április 3. 1. p.). Elmondható, hogy az új segédpüspök kinevezésével érdemi változás nem történt, tehát magyar püspök vagy a magyarok lelkipásztorkodásával megbízott püspök továbbra sincs. 3.3. Restitúció Az állam a templomokon és a plébániaépületeken kívül mindent elvett az egyháztól: iskolákat, intézményeket, épületeket, földet, erdőt stb. Az 1993. évi 282. számú törvény csak egy részét adta vissza az elvett javaknak. így például nem került vissza az a földterület, amelyet beépítettek. Az egyház nem kapott pótföldet az ilyen beépített területekért. Városok esetében általában minden földterület elveszett. Nem adták vissza azokat az épületeket sem, amelyeket jelentősen átalakítottak. Ha az épületben oktatási, szociális, egészségügyi intézmény működött, akkor csak tíz év múlva volt visszaadható. A visszakerült épületek sokszor romos vagy nagyon leromlott állapotban voltak. Javításuk súlyos anyagi terhet jelentett. A földterülettel is sokszor csak gond volt. Az egyház termelőeszközök híján nem gazdálkodhatott. Általában bérbe adta annak a termelőszövetkezetnek, amely eddig is használta. Sok termelőszövetkezet nem tudta fizetni a bérleti díjat vagy pedig csak nagyon keveset. 3.4. A magyar katolikus sajtó A második világháború után megszűnt minden magyar katolikus sajtótermék kiadása. Lapkiadást nem engedélyezett az állam, egyedül magyar katolikus egyházi énekeskönyv jelenhetett meg, valamint a Kis katekizmus. Magyar nyelvű vallásos irodalom Magyarországról csempészés útján került Szlovákiába. Miután a szlovák Szent Adalbert Társulat, amely 1989-et megelőzően is kiadója volt a szlovák katolikus hetilapnak, nem vállalta fel az újonnan megalapított magyar katolikus hetilap, a Remény kiadását, a lapot szervező papok úgy döntöttek, létrehozzák a Glóriát, a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulatát. Ennek elsődleges célja a Remény kiadása volt, de további céljai között szerepelt más magyar katolikus kiadványok megjelentetése, a kispapképzés támogatása stb. Miután az illetékes szlovák püspökök nem hagyták jóvá a Glóriának mint társulatnak a működését, az csupán kiadóként szerepelhetett és szerepel ma is. Néhány magyar lelkipásztor adta össze az induláshoz szükséges kezdőtőkét, a lap a püspökségtől nem kapott és máig sem kap semmilyen támogatást. A Remény első száma 1990 virágvasámapján jelent meg nyolc oldalon, több mint hu-
