Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

Tuba Lajos: Környezetvédelem

374 Tuba Lajos szerdahelyi, a Komáromi és a Tőketerebesi já­rásban tapasztalták (nagyon alacsony stabilitási szint), őket követte a Galántai és az Érsekújvá­ri járás (alacsony stabilitás), a Lévai és a Kas­sai járás (közepes stabilitás), a Nagykürtösi já­rás (magas stabilitás), végül a Losonci, Rima­­szombati és a Rozsnyói járás (rendkivüli stabi­litás). A koncepció részét képezte a stresszténye­­zők területi rendszerének kidolgozása is. Ide főként a nagyüzemi mezőgazdaság és széleró­zió által érintett területeket sorolták (Duna menti alföld, Kassai-medece és részben a Dél­­szlovákiai-medence). Az antropogén migrációs akadályokként megjelenített fő közlekedési vo­nalak nagy része elkerüli Dél-Szlovákiát, mindössze a Pozsony-Érsekűjvár vasútvonalat, a Sajó-kanyont és Szoroskőt sorolták közéjük. 3.2. NATURA 2000 Az európai uniós csatlakozással Szlovákiában is megkezdődött az egész közösségre kiterjedő természetvédelmi hálózat kialakítása. Ez két vonalon folyik. A madárvédelmi körzetek listá­ját a kormány 2002 decemberében hagyta jóvá. A 38 körzet közül Dél-Szlovákiát 16 érinti. A másik lista az ún. európai jelentőségű területe­ket tartalmazza. A környezetvédelmi miniszté­rium javaslata 384 tételt tartalmaz, de ezek egyeztetése 2004 első felében is folyt. A NATURA 2000 hálózatba sorolt területen a földművelésre különféle korlátozásokat vezet­nek be, ennek fejében viszont az uniós költség­­vetésből támogatás igényelhető. 3.3. A környezeti hatások vizsgálata A környezetvédelem egyik leghatásosabb esz­közévé a környezeti hatások vizsgálatáról szó­ló 1994-es törvény vált. Ennek értelmében ugyanis a jogszabályban pontosan meghatáro­zott esetekben szakértőkkel kell megvizsgáltat­ni a tervezett beruházások hatásait, és az illeté­kes hatóság ezek alapján különféle intézkedé­seket foganatosíthat. 2003 végéig országszerte 1333 ilyen vizsgálatra került sor. Dél-Szlováki­­ából elsőként 1995 elején az alistáli benzinkút esetében végezték el. 2003 során például ilyen hatástanulmány készült a pinci alginitlelőhe­­lyen tervezett bánya, az ógyallai Agroreál vá­góhídja, a lévai, vágsellye-vecsei, párkányi, lo­sonci, komáromi, somorjai LIDL áruház, a ri­maszombati propán-bután üzemanyagtöltő-ál­­lomás, az érsekújvári és gombai csepegtető-ön­­tözőrendszer, a tompa-szemerédi árvízvédelmi rendszer, a tompái, kétyi, illetve a vágsellyei regionális csatornahálózat, a somorjai Duna so­ri lakóövezet, a csécsénypatonyi tó, az ógyallai Aranyfácán víztisztító, a szenei akvapark, a le­kéri hulladékégető vagy a tornai gépkocsi-fel­dolgozó engedélyezése kapcsán. 3.4. Regionalizáció A kilencvenes évek elején elkészült az ország környezetvédelmi regionalizációja. Ennek ke­retében kilenc súlyosan szennyezett régiót je­löltek ki. Dél-Szlovákiát ezek közül a pozso­nyi, a nagyszombat-galántai, a középső-gömö­­ri és a kassai érinti. Ezenkívül a környezet sú­lyos terhelését állapították még meg Érsekúj­vár, Komárom, Párkány és Nagykapos közvet­len környékén. A pozsonyi körzetben az ötvenes évek ipari fejlődése egészen Dunaszerdahelyig terjedő le­vegőszennyezést okozott. A kilencvenes évek közepétől azonban a Slovnaft technológiaváltá­sának köszönhetően jelentősen csökkent a ko­rábban legnagyobb gondot okozó kéndioxid­kibocsátás. A Slovnaftban a hatvanas-hetvenes évek nagy botrányát jelentő olajszennyezés nagy részét ma már leválasztja a cég körül ki­épített kettős kútrendszer, de még így is szeny­­nyezi a Nagy- és a Kis-Dunát. A nagyvárosi jellegből következően jelentős a talajszennye­zés, a zajterhelés és a kommunális hulladékter­melés. A nagyszombat-galántai körzet déli részén jelentős szennyezőforrás volt a vágsellyei Duslo (pernye, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szén-monoxid), a szeredi nikkelkohó meddőhá­nyója (porszennyezés), a diószegi cukorgyár (pernye, kén-dioxid). A szeredi kohó 1993-as leállítása javított a helyzeten, bár meddőhányó­ja azóta is a por- és nehézfémszennyezés jelen­

Next

/
Oldalképek
Tartalom